Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
4715 ebben a reformban nem éri el a kívánt célt, és a célok egy részével sem tudunk egyébként azonosulni. Azt gondolom, hogy ezt tartalmilag kell megvitatni, és erre mi nyitottak vagyunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kö szönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Többedszer alakul ki vita azon, hogy vajon miért beszél nek az ellenzéki képviselők arról, hogy a már nyugdíjban lévők sorsa bizonytalanná válik és nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Több alkalommal elmondtuk már, most megismétlem, és nem ellenzéki képviselőtől származó idézettel is alátámasztom. Abban az esetben, ha a reformot úgy szándékozik megvalósítani a kormány, hogy hiányt állít elő a nyugdíjbiztosításban - amit valahonnan fedezni kell, ha a költségvetésből, mert máshonnan nincs forrás, akkor a költségvetésből , akkor ennek a fedezetét is meg kell teremteni valahonnan. A mindenkori döntéshozó kormány és a mindenkori parlament óriási dilemma előtt fog állni, hogy azt a mértékű államháztartási hiányt, ami nem világosan és pontosan tervezhető most, hogyan fedezze. És óriási nyomás alatt lesz a kormány és a dönt éshozó, hogy többek között úgy csökkentse a hiány mértékét, hogy a nyugdíjemelések szintjét nem azonos szinten tartja. Gondolják csak végig, hogy az elmúlt években milyen viták voltak, hogy mi az a nyugdíjemelés, bruttó vagy nettó, egyénenként vagy átlagos an számítható, és hogy most is az a kérdés, hogy az özvegyi nyugdíjakat vajon az összes nyugdíjra szánt összegből fogjae fedezni a kormány, vagy pedig külön összeget biztosít erre! És akkor most az idézet - a Világbank szakértőjétől idézek, nem ellenzéki képviselőtől: (12.10) "A reformot elsősorban adósság felvállalásával finanszíroznák, vagyis az explicit adósságot implicit adóssággal helyettesítenék. Ennek a stratégiának a növekedésre gyakorolt hatása igen korlátozott, és az átállás terheit teljes mérték ben a jövő generációkra hárítja. Ezen felül a hivatalos állami deficitben és a deklarált államadósságban bekövetkező hirtelen növekedés komplikációkat okozhat egy olyan ország számára, mely már most is azon munkálkodik, hogy csökkentse ezt a deficitet és a súlyos adósságterhet." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ellenzéki képviselő mondta, hanem világbanki szakember. Köszönöm a figyelmüket. (Gaál Gyula: Nem mondott olyat, amivel mi vitatkozunk! - Dr. Pusztai Erzsébet: Na ne viccelj! - Gaál Gyula: Semmi vitám nincs azzal, ami elhangzott!) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kertész István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszön öm a szót. Nagyon röviden szólnék. El kell választani a különböző problémákat. Nem jó összemosni őket, mert akkor teljesen átláthatatlan dzsungel képét nyújtjuk. Az átállás forrásigényes, és ezt senki sem vitatta. Éppen ezért akkor kell meglépni ezt az átá llást, amikor a forrásigény biztosítása elviselhető az államháztartás számára. Ezt 2009ig pontosan a nyugdíjkorhatár kitolása miatt kieső forrásmegtakarítási lehetőségek is indokolják, hogy ezt a rendszert most kell bevezetni.
