Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
4685 meghatározása, a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodási szabályai - sorolhatnám tovább, ez csak néhány volt. Ebből következően joggal vetődik fel a kérdés, hogy ily módon érdemben tárgyalhatóe a törvénycsomag, illetve az, hogy az ilyen fontos kérdésekben az Országgyűlés átengedhetie a kormánynak a törvény végleges arculatának meghatározását. A törvényjavaslatok indokolásának az a szerepe, hogy a " miért"ekre választ adjanak. A szóban forgó csomagban szereplő indokolások pedig nem azt tartalmazzák, hogy a javasolt megoldásokat, törvényi szabályokat miért választották, hanem azt, hogy mit szabályoznak a törvényben, illetve annak egyes paragrafusaiban . Akkor, amikor egy nyugdíjrendszer is nehezen finanszírozható, enyhén szólva megkérdőjelezhető egy másik nyugdíjrendszer bevezetése, miközben fizetni kell a jelenlegi nyugdíjkiadások fedezetét és gyűjteni kell egy új nyugdíjrendszerre is. Néhány aggály és kritikai észrevétel a csomaggal kapcsolatosan: A tájékoztatóban leírt rendező elvek többnyire általánosak és szakmailag hosszan boncolhatók. Mit kezdjünk például az egyéni öngondoskodást közvetlenül megtestesítő előtakarékossággal, ami nem más, mint kötel ezően előírt tagdíjfizetés? Ahol pedig konkrétumok szerepelnek, ott a tárgyszerűség kérdőjelezhető meg. A nyugdíjak átlagos színvonala összességében ne csökkenjen, a jelenleginek megfelelően a mindenkori átlagkeresetek 5560 százaléka körül alakuljon. Ez a z érték az elmúlt években 6063 százalék volt; a jövőbeni pedig ki sem számítható, mert nem ismerjük az akkori személyi jövedelemadót. Ha elfogadjuk a tájékoztatóban szereplő 5560 százalékot, akkor az csökkenést jelent - ellentétben az ott szereplő és idé zett kijelentéssel. Támogatásra érdemes az a cél, hogy a szerzett jogok ne sérüljenek; ugyanakkor nem tudni, hogyan értik, de kérdéses, hogy a követelményeknek megfelele az a szabályozás, miszerint a vegyes rendszerbe átlépő a jogosultságának egy részét e lveszti a felosztókirovó pillérből. Nagyon kérdéses az az ígéret is, hogy egy hiányos társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben mérsékelni lehet a finanszírozási terheket. Szakmailag nem kezelhető többek között - mert sok hasonló van - az a kijelentés, mis zerint a társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvényt felváltó törvénycsomag a polgári demokráciákban megszokott társadalombiztosítási filozófiát állítja helyre. A javasolt nyugdíjmodell egyáltalán nem jellemző a polgári demokráciákra. A nehezen és nagy áldozatokkal már megszületett eredményeket is veszélyeztetheti ez a csomag. Az érdemi indokolások hiányában legalább a tájékoztatónak kellene lényeges kérdésekre választ adni. A rendező elvek felsorolásainál a kormány elemzésére történik utalás, ez az onban hiányzik az anyagból. Egy alapos helyzetelemzésből kitűnne, hogy nyugdíjrendszerünk a folyamatos átalakulás, illetve átalakulásátalakítás stádiumában van. Hiányzik az államháztartás részletes elemzésekkel, intézkedési javaslatokkal megalapozott mérl ege, az annak alakulását bemutató számítássorozat. A Független Kisgazdapárt a koncepciót megalapozó számításokat nem tartja elfogadhatónak, mert a javasolt nyugdíjrendszer finanszírozhatósága nincs alátámasztva. A közölt számítások várhatóan lényegesen ked vezőbb képet festenek a társadalombiztosítási rendszerben kialakuló hiányról, aminek mértéke - évenként halmozódva - tíz éven belül közel az 1000 milliárd forintot is elérheti. (9.50) A javaslatban szereplő koncepció ellen szól, hogy lényege egy olyan kett ős elvű nyugdíjrendszer, amelynek forrásigénye lényegesen nagyobb, mint a jelenlegié, ellátásai kisebbek, bizonytalanabbak, a különböző korosztályokat eltérően érintik, s az aktívakat következményeiben áttekinthetetlen döntés elé állítják. Az alacsonyabb e llátás melletti nagyobb forrásigény azért jelentkezik, mert egyidejűleg két nyugdíjrendszer forrását kell megteremteni. Fizetni kell a nyugdíjban lévők ellátásait, és gyűjteni kell az új típusú ellátáshoz.
