Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4681 egy szélesebb jogosultságú ellátás kidolgozásra kerüljön. Ami az időskori járadékot illeti, hadd térjek ki rá, hogy elfogadva anyagi korlátok oká n ezt a szerénynek nevezhető megoldást, semmiképpen nem tudjuk elfogadni azt, hogy forrásmegosztás formájában próbálja meg az előterjesztő rendezni ezt a kérdést. A magam részéről azt gondolom, hogy ez 100 százalékos állami kötelezettségvállalást kell, hog y jelentsen, a tervezetben pedig egy 70 százalékos költségvetési teher és 30 százalékos önkormányzati részvállalás jelenik meg, ami újabb n + egyedik kötelezettséget és terhet rak az önkormányzatokra. Azt gondolom, jó lenne, ha nem hagynánk így a tervezetn ek ezt a részét. A második reakciója az előterjesztőknek az volt, hogy azok számára a korcsoportok a számára, akiket különösen hátrányosan érint az átalakulás, fölkínálták az önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosításban szerezhető támogatásnak egy plusz, extra formáját is. Természetesen ezek a javaslatok vagy ezek a - hadd fogalmazzak így - ígéretek még nem kerültek kidolgozásra, az őszi szakaszban lesznek kidolgozva, amikor az adótörvényekkel foglalkozunk. Egyetlen megjegyzést szeretnék hozzáfűzni ehhez a mego ldáshoz, amit - még egyszer mondom - jobb híján magam is örömmel fogadok. Azt a megjegyzést tudniillik, hogy az önkéntesben történő segítségnyújtás és korrekció mindenképpen tehernövekedést jelent a munkavállaló számára, hiszen az önkéntesbe a kötelező biz tosításon túl plusz be kell fizetni valamit ahhoz, hogy azt a személyi jövedelemadó kedvezményt, amit a kormányzat kilátásba helyez, realizálni lehessen. A harmadik reakciója az előterjesztőknek az volt, hogy azok során az egyeztetések során, amik idén jan uártól zajlottak az Érdekegyeztető Tanáccsal és a szakszervezetekkel is, engedményeket tett. Azt kell mondanom, hogy a magam részéről ezeknek az engedményeknek egy részét - a nagy részét - örömmel fogadom, bár meg kell jegyeznem, hogy van közöttük olyan, a mit én magam nem tettem volna meg, de erről részletesebben szeretnék szólni: a gyermekek utáni kedvezményekről van szó. Az egyes elemekkel kapcsolatban tehát el kell mondanom, hogy a résznyugdíj megszüntetése olyan gondolat, amihez még módosító indítványok formájában finomításokat kellene kidolgoznunk. Elvileg el tudom fogadni, hogy megszűnjön a résznyugdíj intézménye, de gyakorlatilag aggályosnak tartom, hogy ez azt jelenti, hogy akár 19 év járulékbefizetését veszítheti el az illető egyik pillanatról a más ikra, és nem kap érte soha egy forint járadékot sem. Tehát ide a résznyugdíj helyett szükséges kidolgozni valamilyen áthidaló megoldást, például egy végkielégítés formájában. Aggályosnak tartom, mint az előbb már érintettem, az öregségi nyugdíjminimum megs züntetését. A rendszer átalakítása gyakorlatilag a jelenlegi szolgálatiidőskálát, a jelenlegi játékszabályokat csak 2009ig tartja fönn; a 2009 után nyugdíjba menők számára életbe lépne egy drasztikus változás, a szolgálatiidőskálának egy számottevő, nag yarányú csökkenése. Hogy számokat is mondjak, hogy érthető legyen, miről beszélek: a jelenlegi rendszerben például 40 év szolgálati idő alapján 80 százalékos a helyettesítési ráta. Ez 2009 után meglehetősen drasztikus huszárvágással lecsökkenne 66 százalék ra. Ilyenkor a pénzügyesek felvetik, hozzáfűzik a tervezett változtatásokhoz, hogy lesz még egy változás, tudniillik, hogy eddig nettó jövedelem alapján került megállapításra a nyugdíj - tehát a nettó jövedelem, egy alacsonyabb jövedelem magasabb százaléká ról beszéltünk , most pedig át fogunk állni a bruttó jövedelemből számított nyugdíjra. Ez kétségtelen, de, tisztelt képviselőtársaim, a bruttó jövedelemből, vélhetőleg nagyobb összeg alapján számított nagyobb nyugdíjból adót kell majd fizetni, következésk épp nagyon nehezen kiszámítható, hogy ki és hány forinttal fog jól járni vagy rosszul járni ebben az új rendszerben. De mondhatják rá képviselőtársaim, hogy 2009 még elég messze van. Szeretnék néhány szót szólni a járulékfizetés nélküli szolgálati idő kapc sán tervezett változtatásokról, különös tekintettel a gyermekek után járó szolgálati időre. A jelenlegi szabályozás egyenetlenséget mutat, jelenleg ugyanis 03 évig terjed az az időintervallum, amit egy anya egy gyermek után szolgálati időként realizálhat. Mindannyian ismerjük, hogy a gyes bevezetése jelentett egy komoly átállást a szolgálati idő szempontjából. Ha valaki gyesen volt, akkor tudta realizálni az egy darab gyermekével a 3 év szolgálati időt. Ha valaki a gyes bevezetése előtt, tehát 1968 előtt s zült, akkor 1, azaz egy évet kapott kedvezményként az államtól a nyugdíjrendszerben. De sajnos a
