Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4643 egyébként nagyon sok pontban nagyon fontos változásokat létrehozó javaslatr ól alig esik szó, kivéve egyetlen pontját, ez az erőszakos közösülés tényállásának változása a házasságon belüli erőszak kérdéskörében, amely valóban egy fontos kérdéskör. De az össztársadalmi jelentőségében eltörpül azok mellett a pontok mellett, amikről egyébként az előterjesztés szól, az az előterjesztés, amit - a megítélésünk szerint - koncepcionálisan nagyon sokan támogatnak és a vita igazából részkérdésekről folyik. Az a részkérdés, ami az életfogytig tartó szabadságvesztésbüntetésről szól, valóban t öbb oldalról közelíthető meg. A mi indítványunk már '94 elején is azért született, mert az a véleményünk, hogy bizonyos rendkívül súlyos esetekben, azokban az esetekben, amikor az elkövető feltűnően brutálisan több embert ölt meg, és az egyik ilyen eset ép pen a törvény vitájával párhuzamosan záródott le a Magyar Köztársaság bírósága előtt - ez a százhalombattai ügy, ahol az elkövető több fiatalkorút vagy fiatal hölgyet gyilkolt meg feltűnő kegyetlenséggel , szeretném a javaslatokat ellenzők figyelmébe aján lani a másnapi újságcímeket. (20.20) Ezen címek közül nem egy úgy szólt, hogy 25 év múlva ismét közöttünk lesz a százhalombattai rém. Nyilván mi valamennyien, akik szakmai oldalról közelítünk ehhez a kérdéshez, tudjuk azt, hogy vagy közöttünk lesz, vagy ne m lesz közöttünk; tudjuk ezeknek az összefüggéseit. De szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy a választópolgárok, az állampolgárok döntő többsége nem ismeri ezeket a szakmai finomságokat, ők csak azzal a körülménnyel szembesülnek, hogy egy 20 éves em ber megöl három vagy négy gyermeket, és ezekután 45 éves korában - még aktív korában - ismét közöttünk lesz. Azt gondolom, hogy ez a típusú érvelés meghathat, zavarhat embereket nagy számban, és erre persze egy dolgozószobában ülő jogász, aki csak a jogese tekkel foglalkozik, azt mondhatja, hogy: "mit érdekel engem a társadalom véleménye"; de a társadalom képviseletére hivatott országgyűlési képviselők nem mondhatják azt, hogy "nem érdekel engem az ország lakosságának a véleménye", mert köztudott az, hogy eg y országban a biztonságérzet nem attól függ, hogy milyen a bűnügyi statisztika, hanem hogy az embereknek szubjektíven milyen a fenyegetettségérzése. Márpedig az emberek fenyegetve érzik magukat akkor, hogyha szörnyű bűncselekmények történnek; és én azt gon dolom, hogy az általunk javasolt 25 és 45 év közötti időtartamban a bíróságok az esetek többségében nem fogják az ítéletükben a 45 évhez közeli legkorábbi szabadlábra helyezést kimondani - de adjunk lehetőséget erre a bíró számára! Adjunk lehetőséget erre, hogy a másnapi újsághírek arról szóljanak, hogy ez az elkövető 40 éven belül nem lehet közöttünk. Magyarországon arra kell sajnos számítani az elmúlt hónapok vagy évek eseményeiből, hogy ez a típusú brutális bűnelkövetés - ami mondjuk, 1960 és '85 között aligalig fordult elő Magyarországon egykét esetet leszámítva , ez a típusú brutalitás, hasonlóan a világ más országainak eseményeihez, Magyarországon is megjelenik. Arra kell számítani, hogy ebben az országban megjelennek olyan emberek, akik korábban Af ganisztánban vagy Boszniában harcoltak, emberek sokaságát ölték meg, ez nem deríthető ki róluk, rutinos gyilkosok, akik pénzért vagy másért ilyen cselekményeket elkövethetnek. Ezekkel szemben az én véleményem szerint nem felkészült a hatályos Btk., és úgy ítélem meg, hogy a kormány által beterjesztett javaslat sem nyújt kellő védelmet. A másik téma, amivel az általános vitának ebben a szakaszában nagyon röviden szeretnék foglalkozni, az ajánlás 16. pontjában benyújtott indítványom, amely a törvényjavaslat 5 . §ában a hatályos Btk. 62. §ának (2) bekezdését, a vagyonelkobzás kötelező voltára vonatkozó rendelkezést kívánja módosítani. Ebben az indítványban szeretnénk azt elérni, hogy ne csak akkor legyen kötelező a vagyonelkobzás, ha valaki a bűncselekményt bű nszervezet tagjaként követi el, hanem akkor is, hogyha az elkövető bűnszervezetet hoz létre, tehát a bűnszervezet létrehozóját is kötelező legyen vagyonelkobzással büntetni.
