Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Döntés a törvény sürgős kihirdetésének kezdeményezéséről - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
4616 Tisztelt Ház! A munka világában a felek egyenlősége döntően a kollektív megállapodások szintjén valósul meg; ezért is kívánatos, hogy a munkajog egyik fő regulátora a kollektív szerződés legyen. A vitában többen utaltak rá, hogy ezt a célt a kollektívszerződéskötési kötelesség rögzítésével kellene elérni. Napjaink munkajogának kétségtelen jellegzetessége az államnak az a megnyilvánulása, amely által kollektív tárgyalásokra készteti a feleket. Ennél több azonban már a felek önrendelkezé sét sértené, és ellenkezne a munkajogot kollektív szinten is átható szerződéses elvvel, illetve a kollektív tárgyalások és megállapodások szabadságának nemzetközi konvenciókban is rögzített elveivel. A javaslat a vállalati kollektív szerződés jogutódlást k övető érvényben tartásával és az ágazati kollektív szerződés hatálya kiterjesztésének pontosításával igyekszik a kollektív megállapodások státusát megerősíteni. Itt említem meg, hogy az Érdekegyeztető Tanács megállapodása alapján megvalósulóban van egy oly an munkaprogram, amely számos, a munka törvénykönyvén túlmutató intézkedést foganatosít a kollektív tárgyalások és megállapodások előmozdítására. A kollektív szerződés kiterjesztésének módosítása nem várt heves vitát váltott ki, és ennek során olyan vélemé ny is elhangzott, amely nem csupán a javaslatban szereplő módosításnak, hanem magának az intézménynek a szükségességét vonta kétségbe. A kollektív szerződés hatályának kiterjesztése - a vitában elhangzott érveléssel szemben - nem mond ellent a gazdasági ve rsenysemlegességnek, hanem éppen ellenkezőleg: azt a célt szolgálja, hogy a foglalkoztatás során ne alakuljon ki kartellhelyzet, illetve a foglalkoztatás kirívó egyenetlenségei nivellálódjanak, és ezáltal ne befolyásolják negatívan magát a gazdasági versen yt. Való igaz, hogy egy tipikus magánjogi szerződés vonatkozásában a piacgazdaság törvényei mellett a kiterjesztés szóba sem jöhet. A kollektív szerződés azonban nem tipikusan magánjogi szerződés - kialakulása és története is ezt támasztja alá , hanem oly an megállapodás, amelynek egyik lényeges sajátossága éppen a normativitás. Külön szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kiterjesztés szabályozására több konstruktív módosító javaslatot kaptunk, amelyeket beépítettünk a javaslatba. Tisztelt Ház! A javasl at az elmondottakon kívül több olyan módosítást tartalmaz, amelyek a szociális partnerekkel már korábban lefolytatott tárgyalások eredményeképpen születtek meg. Ezek közé tartozik a rendkívüli felmondás határidejének 15 napban történő meghatározása, amely lehetővé teszi a munkáltatói döntés jobb előkészítését, megalapozását. Ebben a tekintetben támogatjuk azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a munkáltatónak döntése meghozatala előtt meg kell hallgatnia az érintett munkavállalót; amennyiben pedig a rendkívüli felmondás szakszervezeti tisztségviselőt érint, ki kell kérni erről a szakszervezet véleményét. A szociális partnerek támogatását élvező javaslat az is, amely a rendes felmondás esetében bizonyos helyzetekben - például betegszabadságot követően - a felmondási tilalmat differenciáltabbá kívánja tenni. (18.20) Ugyancsak a szociális partnerek megállapodása eredményeként módosulna a betegszabadságra vonatkozó rendelkezés is az eredeti, 1995. évi módosítási szándéknak megfelelően. A javaslat szerint a betegszabadság igénybevételére csak orvosi igazolás alapján kerülhetne sor. A szociális partnerek, a munkaadók és a szakszervezetek egyetértettek abban, miszerint a betegszabadság első három napjának orvosi igazolás nélküli igénybevétele nem eredeti rend eltetésének megfelelően működött, és nem egy esetben gerjesztett felesleges feszültséget a munkaadó és az igénybe vevő munkavállaló között. A felsorolt módosítások szakmailag indokoltak, a szakszervezetek számára elfogadhatóak, és fontosak a munkaadók szám ára. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt lévő javaslat - e számos ponton kiegészülve a kormány által támogatott kiegészítő módosító indítványokkal - több jogintézmény tekintetében szemléletében is továbbfejleszti a munka törvénykönyve normaanyagát. A módosító javaslatok jelentős része a
