Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
4517 "együtt sírunk, és együtt nevetünk" elvet. A nyugdíjemelés módszerének évenkénti változtatása a nyugdíjasokat rendkívüli mértékben elbizonytalanítja, és kedvezőtlen helyzetbe hozza. A Független Kisgazdapárt véle ménye, hogy a nyugdíjakat továbbra is - a jelenlegi törvénynek megfelelően - az előző év tényleges nettó kereseteinek alakulása szerint kellene emelni, ugyanis a jelenleg hatályos nyugdíjemelési rendszer összhangban van a mindenkori bevételekkel, így a nyu gdíjak évi emelésének fedezete biztosított, valamint a korhatár emelése bővíti a rendelkezésre álló forrást. (10.40) A másik fontos kérdés, amivel nem értek egyet, az özvegyi nyugdíjak rendelkezésének törvénytervezetben szereplő változata. Az özvegyi nyugd íjak módosítása nem kellően megalapozott, mivel szerzett jogokat csorbít, és nem terjed ki mindazokra, akiknek elhunyt hozzátartozója nyugdíjat szerzett. Az özvegyi nyugdíjak öröklésének indokoltságát többször is felvetettem az Országgyűlésben. Felhívtam a z egyedül maradt nyugdíjasok elviselhetetlen helyzetére a figyelmet, arra tehát, hogy az emelkedő költségeiket, közüzemi díjaikat egy nyugdíjból sokszor egyszerűen képtelenek fedezni. Javasoltam, hogy az özvegyen maradottaknak ne egy évig, hanem életük vég éig folyósítsák elhunyt házastársuk nyugdíjának a felét. Akkor merev ellenállásba ütköztem. Az anyagiak hiánya azonban nem mindig zavarja a kormányt. A nyugdíjreform hatalmas hiányát például könnyen finanszírozhatónak tartja. Most viszont az özvegyek helyz etének rendezésére a kormány saját felismeréseként terjeszt elő javaslatot - természetesen hozzá illő, nagyvonalú javaslatot. Eszerint az egyedül maradt özvegyek elhunyt társuk nyugdíjának egy részét ugyan egy éven túl is megkapnák, de ennek mértéke mindös sze 20 százalék lenne, ami alig old meg bármit is. Ezért most megismétlem a korábbi javaslatomat: az özvegyen maradottak részére életük végéig elhunyt házastársuk, élettársuk nyugdíjának 50 százalékát folyósítsák. Ezt a változást természetesen a meglévő ny ugdíjrendszerbe illesztve is meg lehet valósítani. Ez sem indokolja tehát, hogy bizonytalan kimenetelű, megalapozatlan, a társadalom számára súlyos veszteségeket okozó árreformot fogadjunk el. Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy az intézkedés az éves ny ugdíjemelések terhére valósuljon meg, s ennek forrása az évenkénti nyugdíjindexálás tervezett módosítása legyen. Az özvegyi nyugdíjak rendezésére a költségvetés biztosítson fedezetet a privatizációs bevételekből (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a z idő leteltét.) , hiszen azt a vagyont, amelyet privatizálnak, a jelenlegi nyugdíjasok hozták létre - befejezem, elnök asszony. Az a véleményem, hogy ez a nyugdíjtervezet csak igen alapos és körültekintő megvitatást követően lenne alkalmas arra, hogy a Füg getlen Kisgazdapárt, valamint más ellenzéki pártok konstruktív módosító javaslataival végül elfogadható, és ezt a kérdést legalább harminc évre rendező törvényi szabályozássá váljon. A Független Kisgazdapárt csakis ilyet tud támogatni. Köszönöm a türelmüke t. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő asszony felszólalását, egyben bejelentem, hogy a Kisgazdapárt a mai napi időkeretét teljes mértékben felhasználta. (Keller László: Most kell szólni, mert nem tudna k reagálni. - Derültség.) Kétperces reagálásra kért lehetőséget Götzinger István, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Torgyán Józsefné Cseh Mária Képviselő Asszony! Ne kem az volt az érzésem az ön felszólalásánál, hogy nem ugyanazt a törvénytervezetet olvastuk el, amit körülbelül egy hónapja nyújtott be a kormány a parlamentnek. Annál is inkább, mert felsorolt nagyon sok szervezetet, amelyek valóban kifejezték a tiltakoz ásukat - de a kérdés az, hogy mikor, és konkrétan mi ellen. Tudniillik egy hosszú egyeztetési és kompromisszumkötési szakasz zajlott le a benyújtás előtt. Valóban nagyon sok minden megváltozott a korábbi tervezetekhez képest.
