Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
4515 megfelelő támogatottságot, amely javítja a helyzetet, biztonságosabb és kedvezőbb nyugdíjat ad, nem vesz el szerzett jogokat és kedvezőbb nyugdíjat ad az aktív korosztályok ma is elviselhetetlen terhei mellett. Bármilyen konstrukciót is alkalmazzanak, a nyugdíjat végső soron a járulékból fedezik. Ezek nemzetközileg is rendkívül magas színvonala azonban korlátozza a bevételeket, hiszen a befizetés elkerülés ére kényszerít. Ráadásul akadályozza a gazdaság növekedését és a reálkeresetek emelkedését, és ezáltal ugyancsak mérsékli a befizetéseket. A nyugdíjreformnak magában kellene tehát foglalnia a járulékreformot. Az előterjesztett törvényjavaslatok lényegében egyik szempontnak sem felelnek meg. Általában nem javítják az amúgy nagyon is javítandó helyzetet. Az egyetlen kivétel - amire később visszatérek - az özvegyinyugdíjjogosultság korrekciója. Korrekcióról beszélek, mivel a megörökölt nyugdíj 20 százalékos m értékét csak igen szerény javaslatnak kell minősíteni. Azzal pedig, hogy a nyugdíjreform feltételeit nem biztosítják, csak megígérik, óriási kockázatot vállalnak. A magas gazdasági növekedés és az alacsony infláció nem a gazdaság mai és közeljövőbeli állap otát írja le, fordulatra pedig a jelen kormány gyakorlata alapján nem számíthatunk, már csak azért sem, mert fenn kívánja tartani a gazdasági fejlődést akadályozó és a feketegazdaságba kényszerítő sarcszerű elvonásokat. Továbbra sem végezték el a társadalo mbiztosítás átvilágítását, pedig arra a gazdálkodás tartalékainak feltárása, a jövőbeli gyakorlat kialakítása érdekében mindenképpen szükség van. De azt sem veszik figyelembe, hogy a tervezett átalakítás végrehajtására a nyilvántartás nem alkalmas, a megsz ervezés pedig - a nyugdíjbiztosító szerint - további 1520 milliárd forintba kerülne. A kiadások alátervezése és a bevételek túltervezése miatt a nyugdíjbiztosításnál óriási hiány alakulhat ki. Ez a kormány számításaival ellentétben nem marad a bruttó haza i termék 1 százaléka alatt, hanem elérheti az évi 100 milliárd forintot is. (10.30) Ennek rendezését a központi költségvetésben fogják megoldani, ami csökkenti a gazdaság egyéb céljaira fordítható összegeit. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyű lés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! A nyugdíjrendszer másik körében, az úgynevezett tőkefedezeti pénztárakban ugyanakkor jelentős tőkék halmozódnak fel. Ez a lehetőség vakította el a kormányt úgy, hogy mindennek ellenére keresztül akarja hajszolni az úgynevezett nyugdíjreformot. Lehetetlen tehát széles társadalmi támogatottságot biztosítani a tervezett reformnak. (A jegyzői széket Szili Sándor foglalja el.) Rendkívül sajnálatos, hogy szerzett jogosultságokat szüntet meg, ami véleményünk szerint alkotmá nyellenes intézkedést jelent. Tizenöt évről húsz évre emelik a minimálisan szükséges szolgálati időt. Ugyanakkor a korábbi gyakorlattal ellentétben a gyermekgondozás és a felsőfokú tanulmányok ideje nem számít be a szolgálati időbe; ezzel az előremutató sz abályozást, a gyermekgondozás és a felsőfokú tanulmányok társadalmi elismertségét változtatják meg, bemutatva, hogy a gyermekgondozást és az értelmiségivé válást milyen kevéssé értékeli a kormány. A kérdést egyébként azzal vélik elintézni, hogy ezeket az é veket pénzért meg lehet vásárolni, szolgálati idővé tenni. A nyugdíjak évenkénti korrekciójánál is olyan gyakorlatra tér át, ami a némileg változó körülmények miatt ma kevésbé előnyös a nyugdíjasoknak. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a nyugdíj rendszer átalakításának kulcskérdése a finanszírozhatóság. Ugyanakkor e kérdés vizsgálatát nem tartjuk teljesnek, sőt éppen az alapkérdésre, miszerint miért lesz finanszírozható a javasolt nyugdíjrendszer, nincs válasz. A témával foglalkozó számítások közé ppontjában az áll, hogy a tőkefedezeti elem bevezetése következtében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelentkező hiány minden évben a GDP 1 százaléka alatt
