Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
4511 befizetett összeg, amit ebbe a rendszerbe befizetek, és ezáltal számomra ugyan kötelező érvénnyel takarékosságot ír elő, de mégis engem tulajdonossá avat a saját megtakarításaim fölött; s azáltal, hogy tulajdonossá válok, azáltal a részvételi hajlandóságomat is feltehetően növeli. Másrészt felépít egy olyan rendszert, amely - akármilyen kedvezőtlenül alakuló demográfiai folyamatok eredőjeként is - megteremti az én időskori anyagi biztonságomnak a fedezetét. Tehát nem arra kell nek em építeni 203040 év múlva, amikor nyugdíjba vonulok, hogy majd az éppen akkor aktív keresők hányan lesznek, milyen helyzetben lesz a gazdaság, milyen jövedelmi viszonyok lesznek, mennyi pénzt lesznek hajlandóak befizetni nyugdíjjárulékként a nyugdíjbiz tosítási kasszába, és ebből nekem - figyelembe véve, hogy kortársaim száma mennyire nőtt, hányan vagyunk éppen nyugdíjasok - éppen hány forint fog jutni; hanem egy más logikára épít: arra a logikára épít, hogy saját magam egy élet munkájával felhalmozom sa ját megtakarításaimat, hogy időskori biztonságom anyagi fedezete létrejöjjön, megteremtődjék. Milyen kifogásai vannak ezzel a rendszerrel szemben az ellenzőknek? S itt most világosan látható, hogy nem kívánok valamennyi elemére kitérni a reformnak. A hozzá szólásomban kifejezetten csak a tőkefedezeti pillér megteremtésével kapcsolatos vitákra szeretnék reflektálni. Az egyik ilyen kifogás az, hogy kedvezőtlenül érinti a jelenlegi nyugdíjasokat. Ezt sokszor hallottuk, különböző formában. Ennek az állításnak a z indokául azt szokták mondani, hogy azok, akik fizetik - most már egyéni számlára - a kötelező tőkefedezeti hozzájárulásukat, azoknak a befizetése hiányzik a felosztókirovó kasszából, és ezáltal a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjának kifizethetősége kerül v eszélybe. A válasz ezzel szemben az, hogy pontosan az ellenkezője történik... (Dr. Pusztai Erzsébet közbeszól. - Zaj.) Képviselő asszony is meg fogja kapni a szót - remélem, lehetőség lesz rá. A mai rendszer az, amely jelenleg nem garantálja a nyugdíjak mi ndenkori értékállóságát és kifizethetőségét. Itt világosan különbséget kell tenni aközött, hogy mit ígér a mai rendszer és aközött, hogy mire képes a mai rendszer. A mai rendszer nagyon sok ígéretet fogalmazott meg. Megfogalmazott olyan ígéretet, hogy érté kállóságot biztosít, megfogalmazott olyan ígéretet, hogy a mindenkori aktív keresők nettó nominális jövedelmének megfelelő módon növekednek a mindenkori nyugdíjak is; ami nagyon szép ígéret, csak aki ért hozzá és végigszámolta, az pontosan tudja, hogy a ma i rendszerben ezek betarthatatlan ígéretek. A kritikák ott szoktak félrecsúszni, amikor a mai betarthatatlan ígéreteket az új rendszeren kérik számon és nem a mai rendszeren. A mai rendszer megváltoztatására éppen azért van szükség, hogy az ígéretek mögött levő alkuk újraköthetők legyenek, és új egyezséget lehessen létrehozni a társadalom különböző csoportjai között, járulékfizetők és nyugdíjasok között. (10.10) Tehát, mint mondtam, azáltal történik éppen az ellenkezője, azáltal válik biztonságosabbá a mai nyugdíjak kifizethetősége, hogy a társadalombiztosítási kasszából más befizetések miatt hiányzó összeget a mindenkori költségvetés egyéb bevételeink terhére átvállalja. Tehát garanciát vállal a költségvetés arra, hogy a nyugdíjbiztosítási kasszából ilyen jogcímen hiányzó összegeket más bevételei rovására finanszírozni fogja, és ezáltal ígérheti azt a nyugdíjasoknak - most már aktív szerepet vállalva a nyugellátásokban az eddigi passzív szerep helyett , hogy be fogja tartani azokat az ígéreteket, amiket az előző nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjasok számára tettek. A másik kifogás, hogy kiszolgáltatottá teszi a jövendő nyugdíjast, hiszen kötelezi egy olyan rendszerben való részvételre, amit nem tud megfelelő garanciákkal alátámasztani. Itt elhangzot tak különböző hasonlatok a békekölcsönre utalva, egy másik képviselő egy olyan helyzethez hasonlított, amikor csődközeli utazási irodák szamarkandi utazásra köteleznék az állampolgárokat. Ezek nagyon jól hangzó hasonlatok, a probléma az velük, hogy pontosa n az ellenkezője igaz ennek is. A mai helyzet az, hogy az állampolgárokat kényszeríti a törvény erejénél fogva az állam arra, hogy részt vegyenek egy monopolhelyzetű, csődközeli utazási iroda távolkeleti útján; egyáltalán
