Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4417 e gyetért, és amely összhangban van az Alkotmánybíróság döntésével. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Szintén két percben adok szót Szájer József úrnak, Fidesz. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nyilván az alkotmányügyi bizottság ülése miatt nem hallhatta Toller képviselő úr azt, amit elmondtam a hozzászólásomban az előzetes normakontrollal összefüggésben. Nagyon beszédes ténynek gondolom azt, hogy a kormány nem a zt nyújtotta be, amiről Toller László képviselő úr beszélt, vagyis az előzetes normakontrollnak valóban a köztársasági elnök joga kivételével való eltörlését, hanem kizárólag a kisebbség jogának eltörlésére irányul. Ez nagyon beszédes, a gondolkodásmódra v ilágosan utal. Ennek következtében, ha olyan javaslat érkezik az ellenzéki pártokhoz, hogy tárgyaljunk az előzetes normakontroll megszüntetéséről, ez nem egy élő intézmény, nem megfelelő, az Alkotmánybíróság sem szereti - ez több indítványban megfogalmazód ott , nyilván egészen másképp nézne ki a helyzet. Itt viszont egy törvénymódosítási javaslatban két olyan pont van, amelyik mindegyik az ellenzék kisebbségi jogainak korlátozására irányul. Vagyis erről kellene beszélni, hogy a kormány miért nyújt be ilyen javaslatokat az Országgyűlés elé. Természetesen az előzetes normakontroll általános eltörlésével kapcsolatban meg lehet vitatni, ezzel lehet foglalkozni. A Fidesz álláspontja az, hogy nincs szükség ilyen előzetes normakontrollra, azonban ez a jelenlegi he lyzet meglehetősen ellentmondásos ahhoz, hogy miközben a kormány egy kisebbségi jogosítványt akart megszüntetni, azonközben vagy meggondolatlanságból, vagy nagyon is tudatosan, szándékosságból kizárólag a kisebbségi jogok megnyirbálására törekedett. Ez nem elfogadható eljárás, ennek következtében ez meglehetősen megnehezíti az egyeztetést ezekben a kérdésekben. Ráadásul ez egy kiragadott pont az egész törvényből, amely tekintetében ilyen értelemben szintén kilóg a lóláb, hogy miért terjesztették ide. Az ped ig, hogy ezt hogyan akarta megtárgyaltatni az Országgyűléssel a kormány, szintén említésre méltó. Azt szerette volna, hogy egy ilyen nagy jelentőségű törvénynél, amelynél nagy vita várható, egyszerűen a mai napon menjen le a vita. Hosszú küzdelem után sike rült elérni a házbizottságban azt, hogy végül is legalább még egy héttel meghosszabbodjék ez a vita. Erről is csak úgy tudtam meggyőzni Gál elnök urat, hogy jeleztem: ilyen a magyar rendszerváltás történelmében még nem fordult elő, hogy egy kétharmados tör vényt ilyen rövid benyújtási határidővel ilyen módon tárgyaljon meg, ráadásul úgy, hogy a pártok között nincsen egyetértés. Ez jogtörténeti esemény lett volna; ettől az elnök úr valószínűleg megijedt. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagy né dr. Maczó Ágnes) : Szintén két percben adok szót Toller László úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök asszony, tényleg röviden szólnék, nem is használom ki a két percet. Ezekben a hozzászólásokban egy csúsztatás van: itt ötven ké pviselő jogának korlátozásáról van szó, és nem az ellenzéki képviselők jogának a korlátozásáról. (Dr. Szájer József: A kisebbségi jogokról van szó.) Ha jól nézem a saját frakciónkat, még mindig kitelik belőle négyszer ötven képviselő. Azt hiszem, nem az el lenzéki jogok korlátozásáról van szó. Ez az egyik dolog. Az elmúlt időszak tanulságai alapján sem erről lehet szó. A másik oldalról pedig jeleznem kell, hogy a többségi jog fenntartása majdnemhogy értelmetlen, ha a Házszabály összes rendelkezését egymás ut án tesszük. Ha a politikai tudományokat és a szociológiáját nézzük ennek az intézménynek, akkor is majdnem értelmetlen, hiszen a kormány saját javaslata ellen valószínűleg nem fog a történelemben az Alkotmánybírósághoz fordulni, mint ahogy
