Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
4411 Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Bihari képviselő úr fel szólalását, hogy ez valóban csak egy kisegítő jellegű szabály lenne. Önmagában az egész rendszer tartalmaz egy kisegítő jelleget, hiszen tizenegy alkotmánybíró van, és a határozatképességhez nyolc alkotmánybíró kell. Tehát ha egykét alkotmánybíró megválas ztásával egykét hónapig késlekedik az Országgyűlés, akkor maga a rendszer tartalmaz arra kisegítő szabályokat, hogy ez nem jelent problémát az Alkotmánybíróság működésében. Amit viszont most már második kisegítő szabályként beiktatunk, az mindenféle ösztö nzést elvisz, legyen az ellenzék, kormányzó párt, jelölőbizottság vagy Országgyűlés, hiszen senkinek nem lesz érdeke az, hogy alkotmánybírót jelöljünk, mert a kisegítő szabályoknak is van egy kisegítő szabálya, ebből adódóan évekig akár négyöt alkotmánybí róval is késedelembe eshet az Országgyűlés. És ez nem technikai kérdés, ez egy nagyon fontos jogpolitikai kérdés, hiszen az Alkotmánybíróság egész működése jogfolytonosságra, folyamatosságra épül. Annak, hogy háromnégyöt alkotmánybírót egy csomagban, egy szerre próbálunk megszavaztatni, az lesz az eredménye, hogy törés vagy szakadás lesz az Alkotmánybíróság munkájában, amit nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt próbálnak elkerülni, hiszen ez egy olyan jogbizonytalanságot eredményezne, amit sem jogászok , sem politikusok nem támogathatnak. A javaslat 2. §ának lényege az, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés indítványára 30 napon belül megvizsgálja a törvényjavaslat alkotmányellenesség szempontjából aggályosnak tartott rendelkezését. Ha az indokolást elolvasom, akkor aszerint az az előterjesztő célja, hogy 30 napon belül az Alkotmánybíróság határozzon is, tehát járjon az ügy végére. Azonban a 2. §ban megfogalmazott szöveg nem erről szól! Ez azt mondja, hogy 30 napon belül megvizsgálja. Az a szó, hogy "megvizsgálás", milyen eljárási szakaszt jelent az Alkotmánybíróság munkájában? Előszedtem az Alkotmánybíróság ügyrendjét: van egy ilyen szakszó vagy műszó, hogy "megvizsgálja" az indítványt, ez azonban az előkészítő eljárás keretében történik; a beterjesz tett ügyrend szerint az előadó bíró az indítvány kézhezvétele után nyomban megvizsgálja, hogy intézkedésnek vane helye vagy testület elé viszi az ügyet. Nyilván az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium nem arra gondolt, hogy ilyen előkészítő eljárásnak ke ll 30 napon belül megtörténnie, hanem - mint ahogy az indokolás is tartalmazza - be kellene fejeznie az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül az eljárását, és határozatot kellene hoznia. De a javaslat, hangsúlyozom még egyszer, nem erről szól. A 3. § lehetővé teszi azt, hogy olyannyira megnyirbáljuk az előzetes normakontroll intézményét, hogy nemcsak egy politikai kisebbségtől, ötven országgyűlési képviselőtől kívánja elvenni ezt a jogot, hanem elveszi az állandó bizottságtól is. Tehát elveszi egy szakmai közö sségtől is azt a lehetőséget, hogy ezzel az előzetes normakontrollal élni tudjon. Azt hiszem, ez sem szakmailag nem támogatható részünkről, sem pedig politikailag, hiszen ez egy kisebbségi jognak a továbbcsorbítását jelenti. És azzal együtt, hogy egy állan dó bizottságtól is elveszi annak a lehetőségét - mint ahogy ezt megtette egyébként tavaly áprilisban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a kárpótlási törvény kapcsán , nem értem az indokát, miért ne tehetné meg a következőkben is. Ezért a M agyar Demokrata Fórum ezt a javaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Kónya Imre úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Kónya Im re úrnak. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Úgy vélem, ez a törvényjavaslat és ennek benyújtása tipikus példája annak, hogyan nem lehet törvényt alkotni. Úgy nem lehet egy alapvető alkotmányos jogintézményhez h ozzányúlni, hogy fölmerül egy aktuális probléma, és annak adekvát megoldása helyett hozzányúlunk hevenyészve magához a jogintézményhez - mert itt ez történt.