Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4402 szóló törvény, amennyiben a benyújtott törvényjavaslatot a parlament elfogadja. Jelenleg kétféle előzetes normakontrolllehetőség van: az egyik a köztársasági elnök u rat illeti meg már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében, annak elbírálását határidőhöz köti az Alkotmánybíróságról szóló törvény; a második esetben viszont széles körben biztosít előzetes alkotmányossági felülvizsgálati lehetőséget az Alkot mánybíróságról szóló törvény - meglepően széles körben, mondhatom azt, hogy nemzetközi kuriózum, mert egyetlenegy ország alkotmánybíróságról szóló törvénye sem biztosít olyan széles körű előzetes normakontrollt, mint a magyar alkotmánybírósági törvény: nev ezetesen a köztársasági elnök előbb már említett, a törvény elfogadása után alkalmazható, igénybe vehető előzetes normakontrollja mellett előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérhet az Országgyűlés, a kormány, 50 képviselő és az Országgyűlés állandó bizott sága. Azt gondolom, hogy indokolt volt ilyen széles körben megvonni az előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérők körét akkor, amikor ez a törvény 1989ben megszületett. Ne felejtsük el, hogy akkor még az 1985ben megválasztott egypárti, később néhány képv iselővel kiegészülő, de még igazán nem többpárti parlament működött, és ebben az esetben rendkívüli jogot kellett biztosítani egy egészen kicsiny kisebbségnek is vagy az Országgyűlés egyik bizottságának is, ezt a célt szolgálta az állandó bizottság feljogo sítása az előzetes alkotmányossági vizsgálat kérésére, illetve 50 képviselőnek az erre való feljogosítása. Ez az alkotmányos átmenetben egy ideig, a keletkezése idején indokolt volt, de azóta okafogyottá vagy indokolatlanná vált jogosítvány lett. Az én mag ánvéleményem az, hogy az Országgyűlés és a kormány ilyen joga is indokolatlan, hiszen ha az Országgyűlés elfogad egy törvényt és utána alkotmányossági vizsgálatot kér, akkor valamilyen diszfunkció, valamilyen súlyos belső ellentmondás van a döntéshozatalba n, illetve az állásfoglalásban, a képviselők többségének állásfoglalásában, hogyha a képviselők többsége elfogad egy törvény, utána pedig rögtön alkotmányossági vizsgálatot kérnek. (16.50) Azt is meg kell mondani, hogy erre sincs példa a nemzetközi gyakorl atban; arra van példa, hogy köztársasági elnök, államfő vagy más testület kérhessen előzetesen alkotmányossági vizsgálatot. Ez többnyire csak az eljárás alkotmányosságának a vizsgálatára irányulhat csak, nem pedig a törvénynek, a törvényjavaslatnak a tarta lmára. Természetesen megmarad ilyen szűkítés után is az utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége nemcsak 50, hanem bármennyi országgyűlési képviselő vagy más testület számára. Úgyhogy azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak ez a második eleme is indok olt; és tulajdonképpen ha nem is szünteti meg teljes egészében az előzetes alkotmányossági vizsgálat túl széles körű jogosítványát, de szűkíti azt, és nem hoz létre egy olyan lehetetlen helyzetet, amelynek során 50 képviselő - főleg ha határidőhöz kötik az Alkotmánybíróság vizsgálati kötelezettségét - gyakorlatilag megakadályozhatja vagy megbéníthatja a parlament munkáját. Más a helyzet a harmadik elemmel, nevezetesen azzal az elemmel, hogy az 50 képviselő és az állandó bizottság előzetes normakontrollt kér ő jogosítványa mellett is megmarad például a kormánynak vagy az Országgyűlésnek ugyanez a joga. Azt gondolom, hogy ha ezzel a törvénnyel nem is, de az új alkotmánnyal valószínűleg meg lehet oldani ezt a dilemmát, ezt az ellentmondást, mert ez az ellentmond ás is abból adódott, annak kapcsán vetődött fel, hogy az Alkotmánybíróság azt követeli meg, hogy csak olyan törvényjavaslatot tárgyal meg, amelyhez már módosító indítványokat nem lehet benyújtani. Ehhez igénybe kellett venni kisegítő szabályként a Házszabá lytól való eltérést és annak négyötödös szavazati arányát, amely pedig tulajdonképpen megfosztotta az 50 képviselőt attól a jogától, amelyet jelenleg az alkotmánybírósági törvény biztosít, nevezetesen, hogy előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérjen. Ezt kétféleképpen lehetett volna megoldani: vagy meghagyni az 50 képviselőnek ezt a jogát, és a Házszabályban részletesen szabályozni az előzetes alkotmányossági vizsgálati normakontrollt; vagy olyanképpen lehetett megoldani, ahogy ez a törvényjavaslat is tesz i, hogy megszünteti az 50 képviselőnek ezt a jogát.
