Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4400 T/4328. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4328/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A most tárgyalandó rövid törvényjavaslat két t émakörben módosítja a hatályos szabályozást. (Folyamatos zaj.) Az első módosítás szerint ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása azért szűnik meg, mert betöltötte 70. életévét, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad, amíg helyére az Orszá ggyűlés új alkotmánybírót nem választ. E megoldáshoz hasonló konstrukció nem ismeretlen a magyar közjogi szabályozásban, hiszen például az alkotmány szerint ha a kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával megszűnik, a kormány az új kormány mega lakulásáig hivatalban marad. A szóban forgó módosítás szerinti szabályozás tehát egy átmeneti, kisegítő megoldást jelent valamely szerv működése folyamatosságának biztosítása érdekében. Jelenleg két alkotmánybírói hely már hosszabb idő óta betöltetlen, és a nem távoli jövőben két újabb alkotmánybírósági tag megbízatásának megszűnése várható a bírák 70. életévének betöltése miatt. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ennélfogva természetes, hogy a választás sikeré t a politikai egyeztetések alakulása is befolyásolja. Az Alkotmánybíróság zavartalan működése azonban a jogállamiság szempontjából alapvető érték, ezért - amennyire csak lehetséges - ennek biztosítását függetleníteni kell a pártok pillanatnyi politikai tör ekvéseitől és a jog eszközeivel is elő kell segíteni. A javaslat ennek megvalósítását szolgálja. A másik módosítás lényege, hogy megszünteti az országgyűlési bizottságoknak, illetve ötven országgyűlési képviselőnek azt a jogát, hogy a törvényjavaslat előze tes alkotmányossági vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól. A jövőben erre csak az Országgyűlés lenne jogosult. Az elképzelés már közvetlenül nyilvánosságra kerülését követően heves indulatokat váltott ki. Sokan a kisebbségi jogok csorbításaként, illetől eg az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálásaként értékelték a javaslatot. Összefüggéseiből kiragadva természetesen ilyen olvasata is lehetséges a célzott változtatásnak. (16.40) Az előzetes normakontroll rendeltetésének mélyrehatóbb elemzése azonban á lláspontom szerint elegendő támpontot nyújt a módosítás indokoltságának megalapozásához. Engedjék meg, hogy röviden felsorakoztassam az előző állítás igazolását szolgáló érveket, annak hangsúlyozása mellett, hogy a következőkben elhangzó megállapítások az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataiban is megfogalmazódtak lényegében. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az előzetes normakontroll eredendően ellentmondásos jogintézmény, célja ugyanis az Országgyűlés tekintélyének megóvása azál tal, hogy lehetővé válik az esetlegesen alkotmánysértő törvény megalkotásának megelőzése; ugyanakkor az előzetes normakontroll gyakorlásával (Folyamatos zaj.) az Alkotmánybíróság a törvényhozás résztvevőjévé is válik, ezért osztja a törvényhozó felelősségé t - mindez pedig nehezen egyeztethető össze a hatalommegosztás elvével. Nyilván ez is oka annak, hogy az előzetes normakontroll kivételes hatásköre az Alkotmánybíróságnak, és azokban az országokban, ahol egyáltalán ismert, általában nem tartalmi vizsgálato t jelent, hanem formai kérdésekre, vagyis alapvetően a törvényhozás eljárásának alkotmányosságára irányul. A hatályos szabályozás az e jogintézményben rejlő ellentmondást tovább növelte azáltal, hogy széles körben teszi lehetővé a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát, amely körülmény adott esetben akár a törvényalkotás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Erre figyelemmel - éppen e jogintézmény kivételes jellegét hangsúlyozandó - indokolt az indítványozók lehetséges körének szűkítése. Az Ország gyűlésnek azért kell továbbra is biztosítani az előzetes normakontroll
