Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4365 Most azonban ezzel a javaslatcsomaggal kapcsolatban ezt nem tesszük meg. Nemcsak azért, mert időnk sincs nagyon rá - az általános vita mindjárt l ezárul, és az embernek itt kell ülnie az általános vitában, két helyen egyszerre nem lehet , hanem azért is, mert a koncepciónak két elemével nagyon nem értünk egyet, és ezért úgy gondoljuk, hogy azokat a hibákat, amelyek ezekben a törvényjavaslatokban fe llelhetőek, javítsák ki a kormánypártok. De hogy azért ne tagadjuk meg önmagunkat, szeretném fölhívni néhány olyan pontra a figyelmet, amelyről úgy gondolom, mindenképpen valamiféle javítást érdemelne, amelyen valamiféle változtatást kellene eszközölni. An nyit el kell mondanom egyébként a konkrét törvényjavaslatokról, hogy a szakmai színvonala ezeknek a javaslatoknak - nyilván azért, mert sok kézen is keresztülmentek, és a különböző külső szervezetek is beleszóltak - viszonylag jó. (Dr. Vastagh Pál: Csak ez a magyarázata, hogy a külső szervezetek is beleszóltak?) Nem tudom, hogy mi a magyarázata, mindenesetre a szokásos étrendben ez a finomabb falatok közé tartozik. De azért tessék nekem megengedni, hogy fölhívjam a figyelmet bizonyos dolgokra! Kezdeném a bí róságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslattal. Ennek a 18. §a, annak is a (2) bekezdése a következőket mondja: "a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét az országos igazságszolgáltatási tanács javaslatára a köztársasági elnök határozatban módosítja". Egy dolog az, hogy el lehetne vitatkozni ennek a bizonyos határozatnak a természetén, de ennél lényegesebb dolog az, hogy van egy alkotmány. Az alkotmány 30/A §a pedig azt mondja, hogy a köztársasá gi elnöknek minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez bizonyos kivételekkel a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. Itt, tisztelt képviselőtársaim, egy olyan rendelkezésről lesz szó, amelyet külön törvény utal a köztár sasági elnök hatáskörébe. Ez a passzus nincs azok között az esetek között, amikor ne lenne szükség ellenjegyzésre. Vagyis a köztársasági elnöknek itt egy olyan döntése lesz, amely az alkotmány szerint ellenjegyzéshez kötött. Kérdezem tisztelettel, hogy ki lesz az ellenjegyző. Mert a javaslatot, amelynek alapján a köztársasági elnök úr a döntést meghozza, az országos igazságszolgáltatási tanács teszi meg, az alkotmány szerint azonban ellenjegyzésre vagy a miniszterelnöknek van joga, vagy az illetékes miniszt ernek. Ki lesz itt az illetékes miniszter? Kijelölnek valakit, vagy netántán az igazságügyminiszter úrnak kell vállalnia a politikai felelősséget ezért a döntésért? Most mindegy az, hogy milyen fajsúlyú döntés, de azt hiszem, az eddig elmondottakból világ osan látszik, hogy az igazságszolgáltatási tanácsnak a behozatala a rendszerbe itt bizony valamiféle zavart fog okozni. Tisztelettel várom a választ arra, hogy ebben az esetben ki lesz az ellenjegyző. Aztán ugyancsak ebben a törvényjavaslatban az 53. § elm ondja az OITtag jogait és kötelességeit. Nem olyan hosszú, engedjék meg, hogy felolvassam: "Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni." Még tiszta szerencse. "Feladatai ellátásához jogosult az OIT működésével kapcsolatos iratokba bete kinteni, és a hivatal vezetőjétől adatokat és tájékoztatást kapni." (14.40) Ez is tiszta öröm, mert aztán különben nem tudom, hogyan dolgoznak. Következő pont: "az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni; c) a tagságga l kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére." Tehát az szerepel itt, hogy jogosult az OITtag az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni. Ez önmagában egyébként egy teljesen normális szabály; attól válik kicsit sajátossá, hogy itt nemcsak 53. § van, hanem van egy 52. is. Az 52. § (1) bekezdésének e) pontja azt mondja, hogy "az OIT választottbírói tagjának a tisztsége megszűnik, ha jogainak és kötelességeinek hosszabb időn át történő elmulasztása miatt kizárták a tagot." Ha a kettőt összevetjük eg ymással, akkor ebből az a következtetés vonható le, hogy az OITnek módja van a tagját kizárni, pusztán azon az alapon, hogy hosszabb ideig nem tett napirendi javaslatot. Márpedig nem hiszem, hogy ez célszerű eljárás lenne; remélhetőleg az OIT tagjai ezzel a
