Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
4360 Általános érvénnyel kijelenthetjük, hogy ez állandó tendencia volt a magyar jogfejlődés során. A különbségek a két igazságszolgáltatási szervezet sajátos helyzetéből, feladatából fakadnak. Az egységes szabályozás elve csorbulni látszik az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló '91. évi VIII. törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslat 26. §a, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló T/4217. számú törvényjavaslat 101. § (2) bekezdése kö zött. Az előbb hivatkozott módosítási javaslat szerint a tisztséghez fűződő, a törvényben nem szabályozott egyéb jogosultságok tekintetében a legfőbb ügyész a miniszterrel, a legfőbb ügyész helyettese pedig az államtitkárral azonos beosztásúnak minősül. Ez zel szemben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat hivatkozott rendelkezése szerint a tisztséghez fűződő egyéb jogosultságok tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a miniszterelnökkel, az elnökhelyettes a miniszterrel azonos beosz tásúnak minősül. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve elnökhelyettese és a legfőbb ügyész és helyettese tekintetében ez a különbségtétel nem biztos, hogy szakmailag indokolt. Az ügyészség szervezete és működése feltételrendszerének a bírósági reformra figy elemmel kidolgozott koncepciójáról szóló 1013/1197(II.13.) számú kormányhatározat 2. melléklet 8. pontja szerint az ügyész naptári évenként két alkalommal jogosult külön juttatásra. Az ügyészi szolgálati törvény 48. §át a törvényjavaslat ezzel ellentétben úgy rögzíti, hogy az ügyészt külön juttatásként minden naptári évben egyhavi alapilletményének és rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg. Ezt az ellentmondást szükséges lenne feloldani az ügyészek érdekeinek sérelme nélkül. Tisztelt Ház! Az iga zságszolgáltatás feladatainak korszerű ellátásához, az igazságszolgáltatási reform végrehajtásához minden részterületre kiterjedően kell a megfelelő feltételeket biztosítani, tehát nem elegendő az eljárásához a bírósági szervezet, a bírósági igazgatás, val amint a bírák jogállásának és javadalmazásának alapvető megváltoztatása, nyilvánvaló, hogy ezzel párhuzamosan az ügyészségi szervezetben is módosításokat szükséges végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy az ítélőtáblák felállítása miatt az ügyészségi szervezet felépítését ehhez kell igazítani, valamint a bíróvá válás folyamatához hasonlóan indokolt az ügyésszé válás feltételeit is szigorítani. Bár ez utóbbival kapcsolatban a szabályozás szigorító rendelkezéseivel elvben és hosszú távon egyetértve, gyakorlati rea litásukat is indokolt lenne figyelembe venni és az átmeneti rendelkezések körében érvényesíteni. A tervezet 68. § (2) bekezdése csupán azt teszi lehetővé, hogy a meghosszabbított joggyakorlati idő alól az a fogalmazó mentesüljön, akinek a joggyakorlata a t örvény hatálybalépésekor, tehát várhatóan '97. október 1jén a másfél évet eléri. A titkári kinevezés mellőzhetőségét pedig a tervezet egyáltalán nem teszi lehetővé. Az új szabályozás hatálybalépésével közel azonos időre esik az ügyészi munkát jelentősen é rintő új törvények hatálybalépése, a fellebbviteli ügyészségek felállítása, amelyek alaposan feltételezhető, hogy további ügyészi létszámot igényelnek. Ez felveti azt, hogy az ügyészi tevékenység időszerűségét jelentős mértékben hátrányosan érintené, ha az ügyészi kinevezhetőség időtartama két évvel kitolódna. További érvként hozható fel, hogy azok a fogalmazók, akik a törvény hatálybalépése előtt kaptak kinevezést, abban a feltevésben helyezkedtek el az ügyészségen, hogy közel három év elteltével ügyészek lehetnek, a további életvitelük megtervezése, családalapítás, lakásvásárlás stb. e tudatban történt. A szabályozásnak ki kell terjedni a fentiek alapján az ügyészi kinevezésre, illetve az álláshelyek betöltésének módjára, továbbá a minősítési rendszer pont osítására, valamint az alkalmatlanság megállapításának szabályaira is. A javaslat szigorítja az ügyészi tisztség betöltésének feltételeit. A jogi értelemben vett büntetlen előéletűnek tekintendő, az egyéb feltételeknek egyébként megfelelő személy sem tölth et be ügyészi tisztséget, akit korábban bűncselekmény miatt szabadságvesztésre
