Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4347 Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak. D R. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Balsai Képviselő Úr! Én nyilván nem azt mondtam, hogy csupán azért kell magasabban megállapítani a Legfelsőbb Bíróság elnöké nek a javadalmazását, merthogy kétharmaddal választja meg őt a parlament; hozzátettem a bíróságnak az önálló hatalmi ág jellegét is, s most még hozzátehetem azt is, hogy ráadásul az országos igazságszolgáltatási tanács elnöke is lesz, tehát pluszfelelősség gel járó feladata is lesz. Az országos igazságszolgáltatási tanács elnevezésével kapcsolatban, képviselő úr, a jelenlegi alkotmány és az általunk tervezett módosítás is azt mondja ki - teljesen pontosan , hogy az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaságb an bíróságok végzik, illetve aztán ennek felsorolásával, hogy ki mindenki vesz részt ebben. Ismét szóba került a bírák és az ügyészek pótléka közötti különbség. Arra vállalt kötelezettséget a kormány, hogy az ügyészek és a bírák fizetését azonos módon hatá rozza meg. Ezt meg is teszi a javaslat. A vezetői pótlékoknál természetesen lehet azon vitatkozni, hogy a különböző szinteken a különböző vezetői beosztások minek felelnek meg. Természetesen volt vita az előkészítés során a bíróságok és az ügyészségek képv iselői között is, hiszen például nehéz megmondani azt, hogy a bírósági kollégiumvezetőnek ki felel meg az ügyészségen. Mi úgy gondoljuk, hogy közelebb áll az elnökhelyetteshez ez a feladat, mint a főügyészségi osztályvezetőhöz. Végül: mind a bíróságok, min d az ügyészségek képviselői elfogadták azt a javaslatot, amit végül aztán a kormány is elfogadott. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csak egy félreértésre szeretnék ismét reagálni: az MDF szónoka múlt héten is azt a fordulatot használta - az alkalommal Sepsey Tamás , hogy a Legfelsőbb Bíróságon mintegy felére csökken a létszám, és ezek a bírók csak az úgynevezett jogegységi dö ntésekkel fognak foglalkozni. Minden törvény, amit ismerünk, arról szól, hogy a Legfelsőbb Bíróság feladatai közül megmarad a harmadfokú felülvizsgálati feladat, illetve megteremtődik, tehát a Legfelsőbb Bíróság bírái nemcsak a jogegységi döntéssel fognak foglalkozni, hanem mindazokban az ügyekben, amelyekben a megyei bíróságon indul elsőfokon az eljárás, a harmadfokú fórum a Legfelsőbb Bíróság marad. Megmarad mind a polgári perrendtartás, mind a büntetőeljárási törvény tervezete szerint a felülvizsgálati k érelem lehetősége, aminek az elbírálása bizonyos értelemben szűkített jelleggel, de ennek az elbírálása változatlanul a Legfelsőbb Bíróság feladata lesz. Tehát nem igaz az az állítás, hogy minden feladat megszűnik, és csak a semmisségi határozat marad a Le gfelsőbb Bíróságra, és hogyan fog negyven vagy ötven bíró semmisségi határozatot hozni - egy csomó feladata megmarad a Legfelsőbb Bíróságnak. És nem igaz az a beállítás sem, hogy ez a reform vagy a reformnak ez a része pusztán a Legfelsőbb Bíróság tehermen tesítését eredményezné. Még egy elemre szeretnék utalni: a cégbíróságoknál felhalmozódott 60 ezres ügyhátralékkal kapcsolatban különböző vizsgálatok történtek. Az egyik vizsgálat azt bizonyította, hogy ebből a 60 ezer ügyből 20 ezer körül van azoknak az üg yeknek a száma, amelyeknél egy technikai hiba történt: a bíró a jogerősítő záradékot elmulasztotta az iratra feljegyezni. 20 ezerrel tehát nagyon rövid idő alatt lehet csökkenteni; de ez nem ennek a reformnak a problémája, mert a cégbíróság egészen másfajt a ügy, és a cégbíróságok közül ma Magyarországon három bíróság van, ahol a cégbírósági eljárás problémát okoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , de az ehhez a reformhoz nem kapcsolható. Ennek a 60 ezer ügynek és nagyon sok p olgárt bosszantó ügynek az
