Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4334 álláspontom szerint, hogy a helyi bíróságok esetében nem kellenee a nagy szakképzettséggel, szakmai tapasztalattal és múl ttal rendelkező bírák megtartását anyagilag is vonzóvá tenni. A fórumrendszer átalakításának egy kérdését az ügyfelek szempontjából okvetlenül meg kell említeni, és ez a költségek növekedése. Ha a megyei bíróságok kapnak meg több esetben elsőfokú jogkört, akkor az ügyfeleknek, a jogi képviselőknek az utazási költségei növekedni fognak. A táblák esetében még inkább. Ezt tényként lehet közölni a magyar állampolgárokkal, hogy a fórumrendszernek ez az átalakítása, ha beváltja a gyorsabb eljárásnak a reményeit, még akkor is azt fogja jelenteni, hogy anyagilag megterhelőbb lesz számukra az eljárás. Igen tisztelt Országgyűlés! Az országos igazságszolgáltatási tanács esetében, úgy gondolom, úgy vélem, egy fügefalevél az, hogy a tanács tagjainak az összetétele megosz tott. Többségében bírák vannak benne, bekerül a legfőbb ügyész úr, bekerül az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az igazságügyminiszter, valamint két országgyűlési képviselő. Ők egyébként idegen személyek ebben a testületben, mert aki megnézi, hogy a testüle tnek mi a jogköre, az egyszerűen fel kell hogy tegye magában a kérdést: mi köze van ehhez az ügyvédi kamara elnökének? Például a testület jogkörében az van, hogy közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrz ését: talán nem jó dolog, ha az ügyvédi kamarának az elnöke adott esetben betekinthet a pénzügyi ellenőrzésbe. Ellátja a központi oktatási feladatokat: egy országgyűlési képviselő, aki a költségvetési bizottság tagja, ugyan hogyan fog hozzászólni ehhez a k érdéshez? De az OITnek a tagjai rendelkeznek majd olyan felkészültséggel, hogy költségvetési ügyekben meg tudjanak ítélni bizonyos dolgokat? Egészen biztos, hogy nem. Ez a testület az előterjesztéseket valójában a hivatal előterjesztései alapján fogja eld önteni, nagy valószínűséggel a többségben levő bíráknak a véleménye alapján. Ha már úgy hozza létre az Országgyűlés ezt a testületet, hogy az abszolút többséget a bírák számára biztosítja, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy bármiféle észrevétel vagy ellenvélemény hatályosulni tudna ebben a testületben. Egészen biztos, hogy ez nem a függetlenséget fogja megteremteni, hanem - és az ügyvédi kamara elnökénél ez óhatatlanul is előtérbe kerül - egyfajta befolyásolási lehetőségre is fórumot kíván biztosítani . Másrészt azzal a megoldással, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak az igazgatási ellenőrzése nem kerül az OIT hatáskörébe, a bírói függetlenségnek a sérelmét akkor fölvethetik a megyei bíróságok, az ítélőtáblák, a helyi bíróságok is, hogy ők mennyivel kisebb szi ntű bíróságok adott ítélkezési szempontból, a bírói függetlenség szempontjából, mint a Legfelsőbb Bíróság. Igen tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy mondat még az úgynevezett jogegységi határozattal kapcsolatban. Számomra megnőtt veszélye annak, hogy ez a me goldás az esetjogi rendszert fogja bevezetni a magyar jogrendszerbe, a precedensjogot teremti meg, kontroll nélkül. Az Országgyűlés jogot alkot, a bíróságok jogot alkalmaznak. Abban az esetben, ha a jogegységi határozat bevezetésre kerül, meg kell teremten i azt a lehetőséget, hogy a bíróság jogalkotói tevékenységet ne folytathasson. Az esetjog alapján pedig, ha rossz döntés született bármilyen fórumon, akkor a jogegységi határozat felekre kiterjedő hatályának oly módon való szabályozása, hogy büntetőeljárás esetében lehet visszaható hatály, polgári eljárás esetében nem, nagyon kétséges. Azért kétséges, mert ha egy kisebb súlyú bűncselekmény esetén, ahol felfüggesztett pénzbüntetésre ítélték a vádlottat, az esetjognak lesz visszaható hatálya, és utóbb föl kel l menteni az illetőt, viszont egy több millió forintos polgári ügyben nem lesz visszaható hatály, és tudomásul kell venni mindenkinek, hogy több millió forintos ügyben rossz döntés született; az azt hiszem, nagyon rossz kihatással lesz ez a közvélemény szá mára. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt, szólásra készül Bánk Attila, Fü ggetlen Kisgazdapárt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) :
