Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
4300 hogy 1997 őszé n, amennyiben az akkreditációs bizottság, illetve a Felsőoktatási Tudományos Tanács a szakalapítási engedélyt megadja, az eljárási rendelkezések és a bírósági ügyviteli szabályok megfelelő módosításával a szakképzés Kaposváron kihelyezett tagozat formájába n a Csokonai Vitéz Mihály Főiskolában, mint befogadó intézményben megindul, ugyanakkor a gyakorlati képzés megvalósításáról pedig a vele szomszédos épületben lévő Somogy Megyei Bíróság gondoskodik. Az Igazságügyi Minisztérium segítő elkötelezettségét, a tá rsadalmi érdeklődést, a reform érdekében történő tenni akarást mind az egyetem jogi kara, mind a kaposvári tanítóképző intézet, mind a Somogy Megyei Bíróság vezetése akként értékelte, hogy az elképzelést megvalósítja, mert ennek tárgyi és személyi feltétel eit megteremtették, illetve azok már rendelkezésre állnak. Meg kívánom jegyezni, hogy az előkészületek gyakorlatilag az 1996 őszén történő engedélyezési eljárás megindítását megelőzően már több mint egy évvel elkezdődtek. Az előbbiekben általánosan említet t célkitűzésen túl, illetőleg annak konkretizálásaként a szakalapítási kérelem már határozottan kimunkálta azokat a feladatköröket is, amelyeket e felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetnének. Így többek között - és csak példálózó jellegű f elsorolásban : a bírói kar tehermentesítése során a polgári peres ügyekben feladatkörükbe tartozhatnak a per előkészítésének jó néhány teendője, így a hiánypótlással és az áttétellel kapcsolatos tevékenység, okiratok beszerzése iránti intézkedések megtéte le; a megkeresés alapján különböző bizonyítási cselekmények foganatosítása - például tanú kihallgatása, szakértő kirendelése , az eljárás befejezése után a jogerő és a végrehajthatóság megállapítása, a költségjegyzék lezárása, részletfizetés engedélyezése ; a nem peres eljárásokban többek között a fizetési meghagyásos ügyek intézése egészen az eljárás perré történő átalakulásáig; a hagyatéki eljárásban a hiánypótlással kapcsolatos feladatok ellátása, a tárgyalás kitűzése és a jogerő megállapítása; az értékp apír és az okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban a szükséges intézkedések megtétele és a határozatok tervezetének elkészítése; a cégeljárásban a cégmásolat, a cégkivonat és a cégbizonyítvány iránti kérelmek elbírálása és az ezekkel kapcsolatos eljárá sok; a büntető ügyekben többek között a tárgyalás előkészítése során, illetve a tárgyaláson kívül szakértő kirendelése, szakértői díj megállapítása, a mulasztó vádlottal, illetve tanúval szemben alkalmazandó kényszerintézkedések elrendelése, a rendbírság k iszabása; az igazolási kérelmek elbírálása, a bűnügyi költségekre vonatkozó utólagos rendelkezések meghozatala - és így tovább, sorolhatnám tovább. Csak kiragadtam példákat a bírói gyakorlat köréből, de ugyanezt el lehetne mondani az ügyészek tekintetében is, arról nem is beszélve, hogy ezek a képzett jogtechnikusok - mint már említettem volt - az ügyvédi irodákban, a közjegyzői irodákban, a cégbíróságokon is láthatnának el feladatokat. Rendkívül jelentős ez a dolog. Tisztelt Országgyűlés! Az akkreditációs bizottság két alkalommal is foglalkozott a kérdéssel, méghozzá a bizottság jogtudományi tudományági szakbizottsága 1997 áprilisában az első ülésén olyan álláspontot foglalt el, hogy a kérelem egyes pontjait ki kell még egészíteni, ezért kiegészítésre hívta fel az előterjesztőt, a jogi kar dékánját; míg az 1997. május 6án megtartott ülésén olyan állásfoglalást alakított ki, hogy a kérelem igenlő elbírálása nem teljesíthető, mert a kérelem még idő előtti. Az időelőttiséget az állásfoglalás arra alapítja, hog y a bizottság az igazságügyi jogszabályi háttér hiányában nem tudott állást foglalni a képesítési követelményekről a képzési cél konkrétabb megfogalmazása nélkül. Ezért javasolta, hogy a kérelmező vonja vissza a pályázatát és megfelelő előkészítés, illetve átdolgozás után ismételten adja be. Mi történt erre? Nyilván az előterjesztő ezt az utat választotta, visszavonta a pályázatát, mert az még mindig kedvezőbb, mint egy esetleges elutasítás. Tisztelt Országgyűlés! Többek megítélése szerint - és az én szerén y véleményem szerint - ez az álláspont nem megalapozott. Világos és egyértelmű, hogy ha 1997 szeptemberében indul meg a képzés, akkor az első végzős hallgatók 2000ben kerülnek kibocsátásra, és addig a háttérjoganyag megalkotása, a jelenlegi eljárási szabá lyok és ügyviteli szabályzat megfelelő módosítása többszörösen megtörténhet. Továbbá hogyan lehet jogszabályokat alkotni egy még nem is létező
