Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4295 hogy tulajdonképpen megoldhatatlan feladat előtt áll a Legfelsőbb Bíróság, amikor évente több mint 12 ezer konkrét ügyben kell döntést hoznia. A reformmal kapcsolatban rögtön jeleznem kell, miszerint mindenki egyetért annak a meghatározá sával, hogy a reform lendítőkereke az eljárásjogok reformja lehetne, és éppen itt, már az indulásnál óriási zökkenők tapasztalhatók, hiszen a Pp.novella beterjesztésére irányuló elképzelések zsákutcába torkollottak. (8.40) A polgári perrendtartás módosítá sa mindösszesen 39 paragrafust érint. Ha ezt összevetjük azzal a büntetőeljárásjogi módosítással, amelyről még a Legfelsőbb Bíróság elnöke is úgy vélekedett, hogy az előkészítését nem tartja megfelelőnek, annak az 555 tervezett paragrafusa, egybevetve a p olgári perrendtartás 39 paragrafusával, már érzékelteti, hogy milyen aránytalanságokról van itt szó. A reform tehát nem eléggé átgondolt, ez már kitűnik ezekből az adatokból is. A magyar jogrendszer egészét érintő vállalkozásról van szó az igazságügyi refo rm esetében, hiszen megváltozik a bíróságok szervezeti felépítése, a fellebbezési rendszer, az ügyészi szervezet felépítése, a bírák kinevezésének hatásköre, mint az előbb mondtam, a polgári eljárásjog bizonyos intézményei, a tervek szerint az egész büntet őeljárásjogunk; tehát az Országgyűlésnek megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznia ezekkel a kérdésekkel. Vizsgálni kell az előterjesztést abból a szempontból is, hogy az miként illeszkedik a magyar jogrendszer egészébe, és természetesen vizsgálni k ell abból a szempontból is, hogy vajon az európai jogharmonizációs kötelezettségeinknek mennyiben felel meg. Természetesen nem lehet arról sem megfeledkezni, hogy az alkotmánnyal való összhangját is nézni kell ezeknek a beterjesztéseknek; és az alkotmánnya l való összhangot illetően óriási gond, hogy az alkotmányozási moratórium egyoldalú felrúgása már eleve ellehetetleníti annak a széles körű konszenzusnak a kialakulását, ami nélkül egy ilyen nagy terjedelmű reform nem valósítható meg. Külön kell arról is s zólni, hogy az egész előterjesztésnek tulajdonképpen előfeltétele kellett volna hogy legyen az alkotmány módosítása, enélkül az egész reform megkérdőjelezhető. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint nem helyeselhető, hogy a beterjesztett javaslatok n em foglalkoznak a polgári anyagi jog revíziójával, hiszen az Országgyűlés az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkozott a büntető anyagi jog módosításával, de a polgári anyagi jog kérdései közül aligalig kerültek egyesek a Ház elé. Így felhívnám arra a figyelmét a tisztelt Háznak, hogy tulajdonképpen a zálogjog intézményén kívül lényeges polgári jogi intézményre vonatkozó előterjesztés nem következett be, annak ellenére, a szakmai körökben az az általános vélemény, hogy a polgári anyagi jogi szabályok legalább felerészben elavultaknak tekinthetők, tehát itt is egy nagyarányú revízióra lenne szükség. Így például felülvizsgálatra szorulnának azok a szerződések, amelyek a piacgazdasággal, az áruforgalommal vannak összefüggésben; hiányos a barterszerződések kel kapcsolatos rendelkezéssor; a követelések behajtására irányuló úgynevezett faktoring- és lízingszerződések szabályozása sem megfelelő. Ennek következtében a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nemcsak a szervezeti és eljárási kérdéseket, hanem az anyagi jogi kérdéseket is újra kellene kodifikálni. A jogi szabályozást illetően a belső szabályok egymás közti diszharmóniája sok esetben alkotmányossági problémával is párosult, hiszen rohamosan növekedett azoknak a jogszabályoknak a száma, amelyek az alaptörvénnyel is ellentétesek voltak. Itt elég, ha csak az alkotmánybírósági döntésekre utalunk, amelyek számos ilyen kérdést érintettek. A jogszabályok külső harmonizációja tekintetében kétségtelen, hogy a jelenlegi kormányzat számos előterjesztéssel él t. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizáció helytelen, ha olyan módon kerül be a magyar jogba, hogy a külföldi jogi megoldások, jogintézmények szolgai átmásolásában valósulnak meg. A magyar jogfejl ődés, jogi sajátosságok Európa és az egész világ jogrendjében egy óriási értékrendet
