Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
4182 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kelemen András frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. T isztelt Ház! Azt hiszem, rendkívül fontos témában szólalt fel Surján képviselőtársam, és jól jelölte meg a szabályszegő magatartás forrását egy letűnt diktatúrában. Hisz a probléma lényege az, hogy hogyan várhatunk el az állampolgároktól szabálykövető maga tartást, jogkövető magatartást, amikor köztestületek, intézmények részéről sem tapasztaljuk ezt. Épp a tbönkormányzat tegnapi szavazásának példáját említette Surján képviselőtársam, ahol ugyanezt a tapasztalatot lehetett leszűrni egy rendkívül fontos, tal án az ország legfontosabb testülete részéről. Hadd tegyek hozzá egy nagyon szerény példát, ami talán nem kavar indulatokat, de jól rávilágít a helyzetre. A parlament előtt van, és tárgyaljuk a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vona tkozó egyes szabályokról szóló 1993as törvény módosítását. A kényszerbérletek ügyében a törvény határideje 1996 végén gyakorlatilag lejárt, de a mai napig nem történtek meg a tulajdon rendezését jelentő lakásváltások - a törvény hatálya alá eső lakások tö bbsége, több mint 860 lakás Budapesten található , holott nagyon jól tudjuk, hogy ez alatt az idő alatt, ezzel párhuzamosan rengeteg lakás váltott tulajdonost, az önkormányzat rengeteget mobilizált, mozgósított, adott át más tulajdonosnak, ám nem törekede tt arra, hogy megoldja ezt a kérdést. Tehát a jogkövető magatartás hiánya itt is nagyon jól érzékelhető. Ezért, azt hiszem, a mai átmeneti időszakban ezért egyelőre nem tehetünk mást - amíg a jogkövető magatartás teljesebbé nem válik , mint hogy minden tö rvényhozási lépésnél gondolunk a szankciók szükségességére, a szankcionálásra, és erről nem feledkezhetünk meg. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megkérdezem, hogy további frakciók kívánnake élni a kétperces rea gálás lehetőségével. (Nem.) Ilyen jelzés nem érkezik. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Homoki János frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről, "Pártállami vezetők és apparatcsikok tanácsai alapján a későkádári hatalmi elit hogyan rabolja a nemzeti vagyont?" címmel. Megadom a szót dr. Homoki János frakcióvezetőhelyettesnek. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országos Levéltár őrzi a pártállam vezető szerveinek dokumentumait. Az MSZMP Központi Bizottsága üléseinek 1989. évi jegyzőkönyveit két kötetben tartalmazó dokumentumok az akkori politikai vezetőktől származó rendkívül figyelemre méltó nyilatkozatokat tartalmaznak. A pontosság kedvéért a megdöbbe ntő sorokat szó szerint idézem. Rajki Sándorné apparatcsik a dokumentum 1488. oldalán kifejti: "Teljes bátorsággal verhetjüke vissza a párt vagyoni dolgaival összefüggő vádakat? Nem a párt tagságának pénzéről van csupán szó. Ha arról lenne szó, nem lenne gondunk, s azzal sem, hogy hogyan és hová dugdossuk." Iványi Péter KBtag a dokumentum 1495. oldalán a lényegre tapintva kifejti: "Használja ki a KB és nyilván az ezzel foglalkozó szervezete mindazt a törvényes lehetőséget, amellyel bizonyos fokú védettség et biztosít a nem tulajdonában levő ingatlanjainak." A védettség úgy alakul ki, hogy beviszem egy kft.be, a kft. elmegy egy másik vegyesvállalkozásba, ne adj' isten még külföldi tőke is érdekelt benne, és végül el lehet tüntetni. Nagy Imre, a KISZ KB első titkára az 1808. oldalon fejtegeti: "Az MSZMP eddigi pozíciói a párt vagyonának dolgában nem tarthatók és nem védhetők a nyilvánosság előtt." 1970 óta a tételesen felsorolt adatokból kiderül, hogy a párt beruházásainak 4 százalékát csinálta saját forrásbó l, a többi állami pénzből, állami beruházásban épült. 1971ben az 1379 önálló épületből
