Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
417 Visszatérve az előzetes írásbeli jelentkezésekhez, szólásra következik Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszony, Független Kisgazdapárt, szólásr a készül Rozgonyi József úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Torgyán Józsefné Cseh Máriának. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatot tá rgyalunk most, amely a kormány jogharmonizációs koncepciójába beleilleszkedve a gyámügyi igazgatás korszerűsítését és az ezzel foglalkozó területi közigazgatási szervek átfogó reformját kívánja megvalósítani. Régi adóssága ez az Országgyűlésnek, hiszen tíz év óta vajúdik e törvény, amely - remények szerint - átfogóan szabályozza és összhangba foglalja a gyermekvédelem lehetséges és szükséges sokszínűségét, a szektorsemlegességet, valamint a szakmai normatívákat. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalmában a gye rmek olyan kategória, amely kijelöli, hogy kikre irányul ennek a társadalmi intézménynek a tevékenysége. Döntő annak ismerete, hogy a gyermekkor egy adott társadalom számára milyen jelentéssel bír, mert csak ennek ismeretében tudjuk értelmezni viszonyunkat a gyermekekhez, és értékelni a védelem önálló vagy társult formáit. A családpolitika, a szociálpolitika célkitűzései sokat változtak az elmúlt évtizedekben világszerte. A fejlődés azonban nem volt mindenütt egyforma. A szociálpolitika, a gyermekvédelem és a családtámogatási rendszer lényegesen pragmatikusabb alapon fejlődött Nyugaton, mint nálunk vagy a környező országokban. A fejlődés folytán a gyermeklélektan alapvető felismerései megváltoztatták a gyermekekről és szükségleteikről alkotott képet, és így alapvetően megváltoztatták a gyermekvédelem kiépülését. Amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, nem árt, ha figyelmet fordítunk arra, hogy egyszer mi is voltunk gyerekek. Erről gyakran megfeledkezünk. A dolgokat szemlélve nem gondolunk arra, hogy volt i dő, amikor ugyanazon dolgot gyermekfejjel mi is másként láttuk, és kialakított értékítéleteinket gondoltuk egyedül helyesnek. (18.10) A gyermeki lélek megértéséhez mindig a gyermekek helyzetéből, érdekviszonyaiból kell kiindulni. A mai társadalmi érdekvisz onyok alakulásában ez az elv szokott csorbát szenvedni. Bruno Bettelheim, aki közel harminc évig foglalkozott érzelmileg zavart gyermekek nevelésével, ezt az alábbiakban foglalja össze: "A gyermek számára a legfontosabb, hogy tiszteletben tartsák személyis égét, gondját viseljék, és szeretettel üdvözüljenek ebben a mi világunkban." Amikor érzelmileg zavart gyermeket látunk, feltesszük a kérdést: mi hiányzik neki? S megdöbbentően gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekre nem figyelnek oda. Láttak önök már bírósá g által ide vagy oda ítélt gyermeket zavart, értetlen tekintettel? Márpedig ez a legnagyobb bűn, amit velük szemben elkövethetünk. Nem szabad megengedni, hogy a gyermekek érdekét a napi érdekekkel ütköztessék olyan körülmények között, ahol az érdekek súlyc soportjai nem azonosak, és nem a gyermek érdekeit tartják a legfontosabbnak. Nem véletlen tehát, hogy a gyermekek jóléte egyszerűen az, hogy jó legyen gyermeknek, fiatalnak lenni. Ez csak legritkább esetben szerepel domináló motívumként a gyermekekre, csal ádokra irányuló szociálpolitikai rendszerek kidolgozásakor. Nem lehet hatékony gyermekpolitikáról beszélni, ha a gyermekközpontú szemlélet csak szűk körben, egyegy kiemelkedő munkásságot folytató intézményvezető egyéniség vagy gyermekvédelmi munkahely tev ékenységében érvényesül, általában a környezet ellenérdekeltségeivel, ellenségességével szemben. Világos tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényi szabályozás megteremtése a már megszületett törvényeknek megfelelő új gyakorlat, szerkezet és intézmé nyrendszer kialakítása és továbbfejlesztése elodázhatatlan feladat. A törvény mielőbbi elfogadását sürgeti az is, hogy Magyarországnak nemzetközi kötelezettségei vannak a gyermeki jogok biztosítására, melyeket a gyermek jogairól szóló egyezmény aláírásakor vállalt, de a jelenleg hatályos jogszabályok ezeket nem tükrözik kellőképpen. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ifjúság minden társadalom
