Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 3 (277. szám) - István József (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Miként valósul meg a magánosított vállalatok munkavállalóinak érdekvédelme?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4152 infrastruktúráját hogyan lehet egyáltalán á ruba bocsátani, és főleg akkor, amikor a költségvetés évente milliárdok tucatjaival kényszerül a MÁVot támogatni. Egyes szakértők szerint a külföldi beruházó mintegy 10 milliárd forintért körülbelül 100 milliárd forint üzleti értékű vagyonhoz jutna. Az is kérdés, hogy az egészséges versenyen túlmenően össztársadalmi szinten milyen haszonkár arány alakulna ki az új szerveződés létrejöttével a Matáv és az Antenna Hungária üzleti értékére és működési (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret let eltét.) feltételeire vonatkozóan. - Azonnal befejezem. Tisztelt Miniszter Úr! Valóban jó üzlet van a láthatáron? Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Lotz Károly közlekedési, hírk özlési és vízügyi miniszter válaszol. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az esetleges félreértések eloszlatása végett előre kell bocsátanom, hogy szó sincs a MÁV telekomm unikációs rendszerének privatizációjáról. A Magyar Államvasutak 1995 elején kezdte meg a távközlési rendszerek korszerűsítését, az úgynevezett optikai távközlőhálózat kiépítését. Ez elengedhetetlen ahhoz is, hogy a vasúttársaság csatlakozni tudjon a nemzet közi helyfoglalási rendszerhez, amelyre 1998tól kifejezett kötelezettsége van, és amely nélkül kizárják őt a nemzetközi vasúti forgalomból - tehát hallatlanul fontos. Műszaki megoldásként csak olyan optikai kábelhálózat építhető ki, amely a MÁV igényeinek többszörösét képes kielégíteni, tehát kifejezetten szabad kapacitásokkal fog rendelkezni. A mintegy 12 milliárd forintos fejlesztés forrása sajnos nem áll a vasúttársaság rendelkezésére - tehát 12 milliárd forintos ügyről van szó ebben az esetben. Ezért a MÁV vezetése olyan vállalkozás létrehozását kezdeményezte - kifejezetten magyar többségű vállalkozásról van szó , amely más közcélú hálózatok üzemeltetőinek és külföldi partnerek bevonása révén képes ezt a többletkapacitást hasznosítani. Ehhez a MÁV - ál lam szerződés alapján - a jelenleg meglévő és használt 600 kilométernyi optikai kábelt meghatározott időre átengedi. Tehát szó sincs tulajdonról, hanem időleges átengedésről, használatra való átengedésről van szó. Hosszú távú hatását tekintve rendkívül meg határozó ez a döntés a távközlési piac alakulásában, ezért kértem a kormányt, hogy a tulajdonosi hozzájárulás előtt alakítsa ki álláspontját. Ez most a közeli napokban várható. Az alternatív távközlés létrejöttének hazánkban nincs jogi akadálya, összhangba n van az európai szabályozással, a teljes liberalizálást tűzte ki az Európai Unió 1991. január 1jétől (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tehát mi csak alkalmazkodunk. Megítélésem szerint ez az alternatív rendszer ugrásszerű en hozzájárulhat (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismételten jelzi az időkeret leteltét.) az alacsonyabb távközlési árak kialakításához és ezáltal az antiinflációs politikához is. Meggyőződésem, hogy ez a teljes - megítélésem szerint alapvetően Európakonform - szolgáltatásunk elé nézne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) István József (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Miként valósul meg a magánosított vá llalatok munkavállalóinak érdekvédelme?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
