Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Bejelentés a magyar agrárexport-támogatás rendezésének elősegítésére hivatott eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyában - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP):
4035 De a munka törvénykönyve módosításáról előterjesztett javaslatnál többek között érintett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 38. §a; ott is módosít ják, és véletlenül ebben a törvényben is módosítani javasolja a kormány. Sőt, szeretnék itt utalni arra, hogy talán nem állok messze az igazságtól, ha úgy gondolom, némi kormányzati sugallatra kormánypárti képviselők még csatlakozó módosító indítványt is n yújtottak be a Kjt.nek ehhez a bizonyos 38. §ához. Nem tudom, hogy most tulajdonképpen melyiknek a módosításáról kell majd beszélnünk. Elöljáróban ennyit. A miniszteri expozé a javaslat indokolásánál tulajdonképpen három részről szó lt. Az egyik az Alkotmánybíróság határozata, és tulajdonképpen ez teljesen korrekt, el kell fogadni, hogy itt a nyelvpótlék tekintetében a jelenleg hatályos szabályon finomítani kell. Van viszont egy gondunk ezzel kapcsolatban: ez az alkotmánybírósági hatá rozat 1996. október 30án kelt. Nem hiszem, hogy hét hónapnak kellett eltelni ahhoz, hogy egy mondat beiktatásával egyébként a nyelvpótlékra vonatkozó szabályt lehessen finomítani, és különösen nem hiszem, hogy ez indokolt akkor, amikor két hónappal ezelőt t már megint a közalkalmazotti törvény módosításáról volt szó. Egy másik indoka az expozé szerint a mostani módosításnak a bizonyos EUkonformitás. Szeretném jelezni tisztelt képviselőtársaimnak is, hogy itt tulajdonképpen a csoportos létszámleépítéssel ka pcsolatos szabályok most nem azért jöttek elő, mert a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabály ezt a fogalmat, illetve ezt az intézményt nem ismeri, hanem azért, mert ezek eddig a foglalkoztatási törvényben voltak szabályozva. Nem így, el kell ismerni, d e a foglalkoztatási törvény ezt a fogalmat ismerte, és több szakember véleményét tudom tolmácsolni, amikor mondom, hogy ez nem munkajogi intézmény, hanem ez inkább a foglalkoztatás keretébe tartozik. Megtörtént a munka törvénykönyve módosításánál, az ott e lőterjesztett javaslatban, hogy a foglalkoztatási törvényből ez az intézmény kerüljön be a munka törvénykönyvébe. De nem mindenki tartozik a munka törvénykönyve hatálya alá. Most ugyanezen ok miatt ugyanezt az intézményt be kell építeni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe. De kérdezem tovább: nem képzelhető el, hogy esetleg a köztisztviselők kategóriájában, illetve e vonatkozásban is ez az intézmény alkalmazásra kerül majd a későbbiekben? Akkor jön egy következő tárca; miután ez a Belügyminiszté riumnak a hatásköre, a Belügyminisztérium meg elő fogja terjeszteni ugyanezen indokok alapján a köztisztviselői törvény módosítását. Elnézést kérek, nem látok ebben túl sok racionalitást. Van a javaslatnak egy olyan része, amelyről az expozé úgy szólt, hog y "az időközben aktuálissá vált kérdéseknek a módosítása". Sajnos ebbe a körbe viszont tartozik egynémely olyan kérdés, amelyik nem bírja a társadalmi érdekegyeztetés partnereinek a hozzájárulását. Akkor most megint ugyanazzal állunk szemben, mint a munka törvénykönyvénél: a kormány megy, megy, megy előre, van egy része a javaslatainak, amit támogat az egyik oldal, van egy része a javaslatainak, amit támogat a másik oldal, csak csupán konszenzus nincs. Ezek után engedjenek meg nagyon röviden néhány szót rés zletesebben az előterjesztett törvényjavaslatról. (20.20) Tulajdonképpen nekem nincs azzal problémám, hogy kiterjeszti, illetve az állandó jelleggel föld alatt dolgozók pótszabadságát a közalkalmazotti törvény tekintetében is rendezi a javaslat. Én inkább azt vetném fel, hogy szerencsése - függetlenül attól, hogy tudom, hogy a munka törvénykönyve rendelkezéseinél a helyi viszonyokat tekintve lehet kedvezőbb szabályokat alkalmazni, de azt hiszem, ma nem ennek az idejét éljük , tehát kedvezőe az, hogy azt mondjuk, hogy ha közalkalmazott tölt el föld alatt öt évnél hosszabb időt vagy legalább öt évet, akkor nála már lehetőség van a pótszabadság mértékét tíz napra emelni, ugyanezt viszont a munka törvénykönyve nem követi, tehát ott erről egy szó sincs. Úgy ér zem, hogy itt is helyes lenne az azonos szabályozás, és mindkét esetben a pótszabadságnak ezt az emelt mértékét a törvényben meghatározni.
