Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3999 kapcso lt energiaátvételre akkor van lehetőség automatikusan, ha a termelőegység 1997. január 1je előtt létesült és megfelel a hálózatra adás műszaki követelményeinek. Egyébként, mivel a kapcsolt villamos energia átvételi ára a nagykereskedelmi árhoz van kötve, ezért az áramszolgáltatónak joga van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és bizonyos esetekben kötelessége is ezt átvenni. De mint említettem, két percben nem nagyon tudom az ön által fölvázolt (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az idő leteltét.) négy programpontot elemezni, ezért ettől eltekintenék. Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) (17.30) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr is jelentkezett napirend el őtti hozzászólásra - KDNP. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A termőföld külföldi tulajdonlása tulajdonképpen első számú politikai témává lépett elő. Mi is ebben a témában jelentkeztünk külön, ezért a már eddig lezajlott vita most tulajdonképpen folytatódhat. Mint ismeretes, a kormány első olvasatban elfogadta a földtörvény módosításának tervezetét. Eszerint külföldiek ugyan továbbra sem vásárolhatnának közvetlenül földet, belföldi jogi személyek azonban igen. Így azok a hazánkban b ejegyzett cégek is földhöz juthatnának, melyekben vannak külföldi tulajdonosok. Mi továbbra is amellett vagyunk, hogy a parlament által 1994ben elfogadott szabályozás maradjon érvényben, mely szerint csak belföldi természetes személyek vásárolhatnak termő földet. Emlékeztetek rá, hogy ez annak idején a KDNP javaslatára került be a törvénybe. Álláspontunk: a kormány ezzel a döntésével valóban felrúgta a nemzeti agrárkerekasztal azon megállapodását, hogy a földügyekről csak további egyeztetés után születik ma jd döntés. A belföldi jogi személyek, így a szövetkezetek földtulajdonszerzése véleményünk szerint alkotmányellenes is lenne; nem tudjuk mi szükség van erre, hiszen a szövetkezetek tagjai magyar állampolgárok, akik magántulajdonában van föld, és azt viszik be a szövetkezetbe. Ezek mellett a jelenlegi alacsony földárak mellett ez a lehetőség hallatlan előnyhöz juttatna egyes jogi személyeket. Valószínűleg ez áll a kormány döntése mögött. A természetes személyeknek ugyanis az elszegényedés következtében nincs elég vásárlóerejük, s egyébként is, a rájuk vonatkozó 300 hektár maximált vételi ár (Sic!) változatlan maradna. Ezen túlnövő kérdés azonban a föld nemzeti tulajdonának fellazítása, hiszen a tervezett módosítás komoly rést jelent ezen. A tervezetbe épített garanciák, a nemzeti tulajdon megmaradása ugyanis nem elégségesek. Megtörténhet a zsebszerződések legalizálása. A külföldi résztulajdonban lévő cégek csődbe jutása esetén pedig nem jelent elég garanciát az, hogy a birtokukban lévő földnek csak pénzbeli el lenértékét kaphatják meg, hiszen strómanok útján a földet továbbra is kézben tarthatják. Mindezekkel kapcsolatban az a fő probléma, hogy a rossz anyagi körülmények között élő hazaiak végképp ki fognak szorulni a hazai földpiacról. (Dr. Szájer József: Úgy v an!) Ezt a lépést nemzetellenes merényletnek is tudjuk értékelni. Ezek az árkülönbségek, amelyek jelenleg a földpiacon - a külföldi és magyar földpiac között - vannak, óriási üzletet jelentenek a külföldi befektetőknek. Ezt a kérdést természetesen európai integrációnk szempontjából is meg kell vizsgálni. Tájékozódásom szerint ennek keretében is meg lehetne találni a hazai érdekeknek megfelelő megoldást. Hiszen az Európai Uniónak vidékfejlesztési elve is van, amely működik. Eszerint a helyben lakók életszínv onalának emelését elsődleges szempontnak kell tekinteni. Az Európai Unió országaiban különféle módon történik a földtulajdon szabályozása. A frissen csatlakozott államok mindenképpen átmeneti időt kapnak. Én is újólag emlékeztetek rá, hogy az
