Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
3953 a törvé nyjavaslatnak a hatása és a végrehajtása. Ennek az aggodalmas részét, tehát a végrehajthatóság feltételeit kérdőjelezték meg itt néhányan. Világos az is, hogy a kockázatokat egyegy ilyen átfogó törvényjavaslattal kapcsolatban csak minimalizálni lehet; nem lehet teljes egészében megszüntetni, nem lehet minden hatást százszázalékosan előrelátni. Ezt én pontosan tudom. De éppen az a legfontosabb kifogás ezzel kapcsolatban, és erre vonatkozóan szeretnék még majd itt adatokat ismertetni önökkel, hogy ennek a tö rvényjavaslatnak az előkészítése nem volt megfelelő. Az első felszólalásomban is ezt elmondtam, és ezt csak megismétlem, s az eddigi hozzászólások sem oszlatták el ezt a véleményemet, sőt megerősítették. Tehát a kockázat minimalizálása nem történt meg - ig enigen jelentősek a kockázatok. Az ellenzéki képviselők nagy része sem bizonyosságról beszélt, hanem veszélyekről, félelmekről, várható következményekről, logikai úton kikövetkeztethető következményekről beszélt. S ha ezek közül csak egy része is bekövetk ezik annak, mint amiről itt beszéltünk, akkor nagy baj van - akkor több kockázatot vállaltunk, mint amennyit egyébként szabad lett volna. Még mielőtt ennek a kérdésnek a részleteibe belemennék, arra a kérdésre is szeretnék válaszolni, mert itt elhangzott e gy észrevétel Hack Péter második felszólalása kapcsán, hogy miért nem szólt az ellenzék, mikor már februárban megkapta a törvényjavaslatokat. Először is: a törvényjavaslatoknak csak egy részét kapta meg az ellenzék. Másodszor: ezek még igencsak embrionális állapotban voltak. Harmadszor: ez a megállapítás sem igaz, hogy nem szóltunk. Mert lehet, hogy közvetlenül azután nem szóltunk, de az alkotmányügyi bizottságnak a különböző ülésein ez a kérdés többször szerepelt. Volt egy külön bizottsági nap, ahol ezzel a kérdéssel foglalkoztunk. Ott nagyon sok kérdés elhangzott. Miután meglehetősen rémisztő képet kaptunk az igazságszolgáltatás helyzetéről, és még rémisztőbb képet kaptunk az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő munkájának állásáról, ezért javasoltu k utána néhány hónappal, hogy alakuljon meg egy eseti bizottság. Ez az eseti bizottság párhuzamosan a kormányzati munkával végezze el a szükséges törvényelőkészítő munkát, legyen megfelelő kontroll, a képviselők kapjanak megfelelő információt, a bizottság tagjai kapjanak megfelelő tájékoztatást arról, hogy hogyan áll ez a munka. Nem áll, nem is értem ezt a megjegyzést, hogyan érti ezt Hack Péter vagy hogyan értik a kormánypárti képviselők, hogy miért nem szóltunk. Itt van az eseti bizottság felállítására v onatkozó javaslat indoklása a kezemben. Csak röviden belőle: "Miután a nyílt napon egyértelművé vált, hogy a kormányzat szándéka szerint a közeljövőben el kell készíteni a reformkoncepciónak... célszerű, hogy a parlament is figyelemmel kísérje ezeket a mun kálatokat. Erre módot nyújt a bizottsági forma, ahol az igazságszolgáltatási reform legfontosabb kérdéseit, mint az igazságszolgáltatás külső igazgatása, a bíróságok belső igazgatása, a bírák anyagi helyzete, a bíróságok működési feltételei, a bírák túlter heltségének megszüntetése, a bírák jogállása, az eljárási reformok, a kormányzat és az érintett szervezetek részvételével a bizottság áttekintheti." Hát minden kérdés benne volt egy évvel ezelőtt ebben a javaslatban! Ennél részletesebben is természetesen e rről lehetett beszélni, részben erről volt is szó nemcsak ennek a bizottságnak az ülésén, hanem az alkotmányelőkészítő bizottságnak az ülésein is. Nem tudom elfogadni tehát ezt a kritikát. Annál is inkább nem, mert a kormá nynak az 1099/l996. X. hó 1jén hozott határozatában 1997. december 31ét jelölte meg az igazságügyminiszternek és a pénzügyminiszternek határidőül, hogy a bíróságok szervezetéről és a bírói jogállásról és javadalmazásról szóló törvényjavaslatokat elkészí tse, azzal a megjegyzéssel, ami itt szerepel, hogy a hatálybalépés időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a szükséges bírói és bírósági dolgozói létszám, valamint a tárgyi feltételek biztosításához elegendő idő álljon rendelkezésre. Hát maga a kormány a feladat kijelölésekor meghatározta ezt, és ez december 31e volt! Joggal gondolhatták ezt a parlamenti képviselők, ellenzéki képviselők is, hogy december 31e messze van, embrionális állapotban vannak még ezek a javaslatok, megkapjuk majd nyilván ezeknek a végleges változatát, és a bizottsági munkában lesz mód és lehetőség arra, hogy ezekről az érdemi kérdésekről beszéljünk.
