Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
3931 kormányzat előtt jól ismertek, és amelyeknek megnyugtató megválaszolása a tisztelt Országgyűlés feladata lesz az igazságszolgáltatási törv ények megalkotásával. Köztudott, hogy pereskedő nemzet vagyunk. Az állampolgárok kiemelkedő figyelmet tanúsítanak az igazságszolgáltatási szervek munkájának. Az igazát kereső ember csak azt látja, hogy ügyeinek intézése több esetben é rthetetlen módon akadozik, a befejezés indokolatlanul késlekedik. Mi, gyakorló jogászok, tevékenységünk során jobban ismerhetjük az igazságszolgáltatási szervek munkáját, tudjuk, hogy a bírósági ügyek, a polgári peres és nem peres, a végrehajtási, a büntet ő- és cégügyek hatalmas száma, mennyisége szinte elviselhetetlen terhet jelent a bírák, ügyészek és az ő munkájukhoz kapcsolódó igazságügyi alkalmazottak számára. Ismerek olyan helyi bírósági elnököt - aki egyben természetesen ítélkezik is , aki munkahely éről bőröndszám viszi haza feldolgozni az aktákat, de meggyőződésem, hogy nem ez az egyébként dicséretes szorgalom a módja az érdemi munka javításának. A bíróságok és az igazságszolgáltatási szervek túlzott leterhelése, továbbá egyes esetekben a bíróságok nem megfelelő szakmai munkája, végső soron a szervek korszerűtlen működése az ügyek időbeli elhúzódásához vezet. Az időbeli elhúzódás messze meghaladja a jelenlegi törvényi szabályozást, amely szerint a bíróság hivatalból gondoskodik az ügyek ésszerű időn belüli fejezéséről. Mindezek oda vezetnek, hogy a jogkereső állampolgár csalódott az igazságszolgáltatási szervek munkájában, némi túlzással azt is mondhatnók, hogy hitelét vesztette az igazságszolgáltatás szervezete. Az igazságügyi kormányzat a sorolt neg atív jelenségeket felismerve terjeszti be a tisztelt Ház elé az úgynevezett igazságszolgáltatási reformcsomagot, amelynek önálló, de mégis összefüggő része a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, valamint a felállítandó ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat. De ide sorolhatjuk az ügyészségről, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényja vaslatokat is. A kormány tehát egy jogalkotási szükségességet ismert fel. A reform célja a jelenleginél korszerűbb igazságszolgáltatási szervezet megteremtése. A korszerűség magában foglalja az igazságügyi szervezetek szakmai munkájának színvonalemelkedés ét, a kornak megfelelő technika alkalmazását, amely eredményezheti az ügyek szakszerű és jelenleginél lényegesen gyorsabb befejezését, ezáltal a jogkereső polgárok, valamint az egész társadalom pozitív megítélését. A reform az állampolgár érdekét kívánja s zolgálni. A reformot az állampolgárok érdekében kell végrehajtani. A reformtörvények megalkotásának kérdése nem lehet politikai kérdés, az független a kormányzati ciklustól, és időben azon jóval túlmutat. Ezt dr. Solt Pál úr, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az t hiszem, történelmi példákkal kellően alátámasztotta. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló T/4218. számú törvényjavaslatról kívánok pár szót szólni. (12.30) A jelenleg hatályos törvényi szabályozá s szerint a bírósági titkár, a fogalmazó, a bírósági tisztviselő és az ügykezelő is bírósági szolgálati jogviszonyban áll. A törvényjavaslat megszünteti a sorolt személyek jogállására vonatkozó, több törvényben megállapított szabályokat, és valamennyi, iga zságügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozóra vonatkozóan külön törvényben állapítja meg azokat. A törvény hatálya a bírósági dolgozókon kívül kiterjed az országos igazságszolgáltatási tanács hivatalában, az igazságügyi szakértői intézményekkel létesíte tt igazságügyi szolgálati viszonyokra is. A törvényjavaslat tételesen felsorolja, hogy kik tekintendők igazságügyi alkalmazottnak. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat igen lényeges, mondhatnám: sarkalatos kérdése a bíróvá válás folyamatának szerves részeként tekinthető szabályok megalkotása lenne.
