Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás mint részben külföldi tulajdonba került villamosenergia-szolgáltató társaságok burkolt juttatása" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
392 nem tudnak a szakterületükön igazából elhelyezkedni, ezért ezt a választ nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Interpelláló képviselőtár sunk nem fogadta el a miniszter asszony válaszát. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 61 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a miniszter asszony válaszát elfogadta. Dr. Rapcsák András (KDNP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "A villamoshálózatfejlesztési hozzájárulás mint részben külföldi tulajdonba került villa mosenergiaszolgáltató társaságok burkolt juttatása" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Dr. Rapcsák András úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez: "A villamoshálózatfej lesztési hozzájárulás mint részben külföldi tulajdonba került villamosenergiaszolgáltató társaságok burkolt juttatása" címmel. Megadom a szót dr. Rapcsák Miklós (sic!) képviselő úrnak. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Sok Miklós van a Kereszténydemokrata Néppártban, sajnos, én András vagyok. (Derültség, közbeszólások.) Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A hatályos törvényi szabályozás alapján a szolgáltató rendeletben meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérhe ti. Eszerint a hozzájárulás mértéke a fejlesztési költség kétharmad része, ugyanakkor az így létesített hálózat ennek arányában nem a fogyasztó, hanem a szolgáltató kizárólagos tulajdonát képezi. Így - teljesen ellentétesen a piacgazdaság, a számvitel, de még a polgári jog alapelveivel is - létrejön egy olyan állapot, amikor az egyik fél által létrehozott érték ellenszolgáltatás nélkül egy másik fél vagyonát növeli. Az áramszolgáltató ugyanis nem a hozzájárulás, hanem a rendszeres díjfizetés ellenében szolg áltat áramot, így a fogyasztó befektetése részben sem kerül kompenzálásra. Tehát a mai magyar valóság az, hogy valamennyi fogyasztó, a polgárok, vállalkozások zsebéből is többszörösen kihúzzák a pénzt. A legrosszabb helyzetbe azonban az önkormányzatok kerü lnek, mivel nincs választási lehetőségük. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis a települési önkormányzat - többek között - közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban és köteles gondoskodni a közvilágításról. A jogszabályok összevetésébő l pedig az következik, hogy az önkormányzatok mintegy satuba szorulnak, gondoskodniuk kell a közvilágításról, így hálózatot kell fejleszteniük, de ehhez a fejlesztés forrásainak 72 százalékát elő kell teremteniük, s ha ennek szűkös anyagi helyzetük ellenér e eleget tudnak tenni, akkor a hálózat formájában testet öltött vagyonukat egyszerűen és ellenszolgáltatás nélkül elrabolják. Megjegyzést érdemel, hogy a kizárólagos állami tulajdonban álló villamos hálózatot annak forgalomképtelensége ellenére a jelenlegi politikai kurzus az áramszolgáltató társaságba apportálta, ezzel megszüntetve annak kizárólagos állami tulajdoni helyzetét, viszont az energiavagyon önkormányzatok részére történő kiadását azért tagadta meg, mivel kizárólagos állami tulajdonról van szó. ( 15.50)
