Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
3904 rendszerváltozás után nem változott az a körülmény, hogy ha egy bíróság az alperest gyerektartásdíjban marasztalta el, akkor nemes egyszerűsé ggel sztálinistának nevezte a bíróságot, holott a tartásra jogosult gyermek apja nem Sztálin volt, hanem ő, a marasztalt alperes. (Derültség.) Azt is nagyon szépen el lehet mondani, és lehet, hogy egy pervesztes alperes rögtön megkérdőjelezi a bíróság függ etlenségét, ha egy kicsit erősebben akar fogalmazni, akkor lekommunistázza a bíróságot, de egy felfordult értékrendben a tények általában nem sokat szoktak számítani, azok nem izgatják a minősítőt. Ha most megnézzük az 1991es törvénymódosítás alkalmával r endelkezésre álló statisztikát - persze mindenki megfeledkezik erről : akkor, 1991ben az 1665 fős bírói kar 30,4 százaléka 26 és 35 év között volt, 36,4 százaléka volt 36 és 45 év közötti, 20,8 százaléka 46 és 55 év közötti, 7,7 százaléka volt 50 és 60 é v közötti életkorú, és csupán 4,7 százaléka volt 60 év fölötti. Ha a bírósági vezetőket nézzük meg, a huszonegy megyei bírósági, fővárosi és a pesti központi kerületi bírósági elnököket, akkor 52,4 százaléka 1986 után került kinevezésre. Tehát így nézett k i annak a bizonyos sztálinistának és nem függetlennek nevezett bíróságnak az összetétele a rendszerváltozás idején. Nyilvánvaló, hogy 1990 után - nem önmagunkat akarom dicsérni ezzel - az igazságügyi kormányzat mindent elkövetett annak érdekében, hogy a bí rói tekintély megkopott fényét igyekezzen helyreállítani. Jó lenne felhívni a figyelmet arra, hogy azt a bizonyos 1991es törvénymódosítást ebben a parlamentben kétharmados törvényként, 231 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés, 1 nem szavazat volt é s 19 tartózkodás. Tehát teljes egyetértés volt a parlamentben abban a vonatkozásban, hogy meg kell teremteni és vissza kell állítani az igazságszolgáltatás régi fényét. Több törvény követte a bírák jogállásáról és a bírósági alkalmazottak jogállásáról szól ót, teljes mértékben rendeződött az előmeneteli és javadalmazási törvény. Megteremtődtek tehát a feltételei annak, hogy a teljesen független, tárgyilagos bíróság az állampolgárok megelégedésére gyakorolja a bírói hatalommal összefüggő ítélkezési gyakorlatá t - és gyakorolta is. Persze lehet azt mondani, hogy a perek elhúzódnak. De miért kell ezért a bíróságokra hárítani minden felelősséget? Ha valaki nyugodtan végignézné a statisztikai adatokat, hogy mi a perek elhúzódásának az oka, akkor kiderülne, hogy a l egkevésbé a szegény bíró a felelős a perek elhúzódásáért. A felperes nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a vádlottat és a tanúkat alig lehet összeszedni, a rendelkezésre álló eszközök - hogy úgy mondjam - inkább eszköztelenek ahhoz, hogy fel lehessen gyorsítani a bírói eljárást; a szakértői vélemények késedelme, az ügyek egyre bonyolultabb jellege teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy valóban, az időszerűség követelményét maradéktalanul nem lehet, nem lehetett érvényesíteni, és így keletkezett a jele ntős ügyhátralék. Éppen ezért minden igazságügyi reformot dörgő tapssal kellene fogadni, és ünnepélyesen, felállva tisztelegni minden igazságügyi reform előtt, ha az problémákat oldana meg és előrevivő lenne. Én itt vonom egy kicsit kétségbe, hogy problémá kat olde meg ez a beterjesztett törvénycsomag vagy újabb problémákat keletkeztet, és valóban alkalmase arra, hogy felgyorsítsa és időszerűvé tegye a bírói gyakorlatot. A még rendelkezésre álló időben - nem fogom terhelni képviselőtársaimat még további ho zzászólásokkal - általánosságban nyilván ki kell emelni ebből a törvénycsomagból azokat, amelyek a legnagyobb ütközőpontok lesznek ebben a vitában. Az első ütközőpont nyilván az országos igazságügyi tanács. Ez egy nagyon szép, látványos mézesmadzag. Minden ki azt hiszi róla, na, itt most már teljes mértékben csordogál a függetlenség, mert ez az országos igazságügyi tanács - a hatalmi ágak elválasztása jegyében - a bírói függetlenség teljességét biztosítja. Elhangzottak a példák. Elhangzott Olaszország, Spany olország, Franciaország, Portugália; csodaszép, napsütötte, mediterrán tájak - ott, kérem, korábban érik be a gyümölcs, korábban érnek be az asszonyok, nyilván az igazságszolgáltatásnak is előfeltétele, hogy ott az országos igazságügyi tanács a függetlensé g teljes biztosítéka. Itt viszont KözépEurópában élünk, és NyugatEurópa egyéb államaiban, az északi államokban, ahol nyilván hidegebb légkör uralkodik,
