Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
3897 Hiányolok még egyet. Tisztelt Ház! Az elmúlt időszakban, az elmúlt hétnyolc évben, a piacgazdaság kialakulásával a polgári törvénykönyv, az anyagi jogi jogszabályok egy jelentős részé t túlhaladta az idő, illetve vannak olyan helyzetek, amelyek jelenleg szabályozatlanok. Ha tehát egységében és egyszerre - és ezt az elvet egyébként tiszteletre méltónak tartom, hogy - egyben tárgyaljuk ezt, akkor ne hiányosan tárgyaljuk azt, hanem várjuk be azokat a jogszabályokat - tudom, rossz a szó, hiszen készülnek ezek a tervezetek, legalábbis egy részük - , várjuk be ezeket, tárgyaljuk együtt, és akkor leszünk abban a helyzetben, hogy felelősen tudjunk hozni megfelelő döntéseket. Így tehát az alapvet ő problémám az - és erre nyilván majd a táblabíróságoknál, illetve a bírói szervezeteknél is vissza fogunk térni , hogy olyan dolgokról döntünk, olyan dolgokat tárgyalunk, amelyek lényegében lógnak a levegőben, hiszen például a táblabíróságoknál nem tudju k, hogy a büntetőeljárásjog hogyan fogja szabályozni az odakerülő ügyeket, és a többi. Úgy gondolom, tisztelt Ház, hogy éppen ezek miatt az - álláspontom szerint megalapozott - feltevések miatt így, ez a csomag nem elfogadható. Hack Péter az előbb azt eml ítette, hogy van egy olyan rossz, ellenzéki álláspont, mely szerint nem reformot kell hozni - mondta ő az előbb , hanem meg kell reformálni, meg kell javítani a bíróságok munkáját. Rosszul interpretálta az ezzel kapcsolatos álláspontot. A kisgazdaálláspon t ezzel kapcsolatosan az - de vélhetően az ellenzéki pártok ezzel egyetértenek , hogy először rendbe kell hozni, majd ezt követően kell a reformokat bevezetni. Aki járt már városi, megyei bíróságon, aki tárgyalt ott, az tudja, hogy nem a bírói karral, nem a bírók felkészültségével van a probléma. S bár az igaz, hogy a bírák 70 százaléka 15 év közötti gyakorlattal rendelkezik, nem ezzel van az alapvető probléma, hanem azzal a pénztelenséggel - nézzünk ezzel nyugodtan szembe , amely ma jellemzi a magyar ig azságszolgáltatást. Ha megerősítenénk vagy megerősítettük volna a városi, a megyei bíróságokat úgy létszámban, mint egyéb eszközökkel, úgy érzem, hogy akkor az az ügyhátralék, amely ma a bíróságokon van, amely felhalmozódott, rövid időn belül megoldható le tt volna. Hack Péter itt 100 ügyről beszélt; körülbelül 200250 ügy is van kurrenciában jelenleg egyegy bírónál. A probléma tehát ennél jóval nagyobb, mint amit ő a beszédében említett. Engedjék meg, hogy slágvortokban egyegy mondatot szóljak a csomagban beterjesztett jogszabályokkal, törvénytervezetekkel kapcsolatosan; utánam szóló képviselőtársaim fognak erről részletesen beszélni. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslattal tulajdonképpen teljes mértékben egyetértünk. Ez az a terü let, amely régóta szabályozatlan, amely olyan helyzetbe kényszerítette a magyar bírói kart, hogy egyszerűen elvándorolt erről a pályáról. Lehet, hogy rossz a kifejezés, amit használok: a bérek rendezése gyakorlatilag a jog egyéb területein jelentkező verse nyszférával való egyenlő lehetőséget teremti meg a bírák számára. A bírói kar fizetése és az eszközökkel történő ellátatlansága valóban olyan neuralgikus pontja volt a magyar bíráskodásnak, melyen javítani kellene. Csak felvetem, hogy helyese a tervezetbe n a fogalmazói és a titkári viszony különböző időtartamokban történő szabályozása. Mi úgy látjuk, hogy célszerű volna kétkét évben meghatározni a fogalmazói, illetve a titkári jogviszonyt. Tekintettel egyébként arra is, hogy egyrészt a titkári munkakörben az igazságszolgáltatás egyéb területeit is el tudja látni a bírósági titkár, másrészt - és ez különösen a kezdők számára lehet jelentős - nagyobb anyagi megbecsülésben részesül. Úgy gondolom, hogy a részletes vitában az ezzel kapcsolatos módosító javaslat ok vonatkozásában tudunk ezen valamit változtatni. Az ügyészségi szolgálati viszony és egyáltalán az ügyészségről szóló törvénytervezetek vonatkozásában lényegében a bírák jogállásával és javadalmazásával hasonló jogszabály ez, amely az ügyészi szolgálati viszonyt érinti. A későbbiekben részletesen ki fogjuk fejteni az álláspontunkat. Itt egyetlen megjegyzésem volna: úgy gondolom, hogy az ügyészek fizetését, javadalmazását a bírákéval parallel kellene megállapítani.
