Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3865 nem kettő, hanem három vagy négy percig is elmondjam a lény egét annak - nem többet , amiről állandóan beszélünk. Sepsey Tamás arról beszélt, hogy károkozás történt ennél a szegény Budapest Banknál. Arról beszélt, hogy az államot nyilvánvalóan kár, milliárdos kár érte. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy bank nem olyan , mint egy ház. Egy bank... (Dr. Sepsey Tamás: Annál jobb!) követelések és tartozások együttese. Hogy a követelések és a tartozások együttvéve mennyit érnek, az egy nagyon bonyolult közgazdasági kérdés. Hogy egy banknak mennyi a reális ára, az is egy nagyo n bonyolult közgazdasági kérdés. Hogy ez a bank... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő Úr! (Bauer Tamás: Egy pillanat!) Bocsásson meg, bizonyára rátér majd a tárgyra, de talán egy kicsit közelebbről közelítse meg a kérdést. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Igen, igen. E zért azt állítani - annak alapján, hogy x milliárdot vagy y milliárdot kaptunk érte , határozottan és magabiztosan megállapítani azt, hogy az az értékesítés az állam számára hátrányos, káros volt, károkozást jelentett, mint ahogy nap mint nap, vagy egymás után hétről hétre állítják, ez megalapozatlan és indokolatlan. Hogy hasznos volt, gyümölcsöző volt az országnak - vagy káros , azt utólag lehet megállapítani annak sokoldalú mérlegelésével, ami történt. Csak ennyit szerettem volna újólag megállapítani, m ert most a két perc tíz másodpercért nem kell rámkocogtatnia az elnök úrnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Be kell vallanom, képviselő úr, hogy a két perc tíz másodperc után is van egy olyan érzésem, hogy a hozzászólása talán nem a tárgyra vonat kozott, bár a maga nemében nyilvánvalóan érdekes volt. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, MDF. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt alkalommal volt alkalmam negyed órában beszélni a törvényjavaslatról . Ma arról szeretnék beszélni, amiről a hozzászóló képviselőtársaim még nem szóltak, és nem is érintették. Az első ilyen terület: a törvényjavaslat nem foglalkozik sem a miniszterelnök, sem a miniszter feladatkörével, ugyanakkor a politikai államtitkárok é s a politikai államtitkárok alatt lévő szereplők feladatkörével részletesen foglalkozik a javaslat. Az én szememben ez azért hiányzik nagyon ebből a törvényből, mert ugyan az alkotmányban van néhány helyen a feladatra utalóan vagy a feladatmeghatározásra vonatkozóan rendelkezés, van szokásjogi alapja is a miniszternek és a miniszterelnöki feladatnak, és vannak magától értetődő részei is ennek a feladatkörnek, azonban ha valahol össze kívánja foglalni a kormány ezt a kétféle feladatkört, akkor a legjobb hel y erre a miniszterek jogállásáról, felelősségéről és díjazásáról szóló törvény. A beterjesztő mind a két esetben elfelejtett erről rendelkezni. A magyar jogrendszerben igen erős miniszterelnöki jogkör honosodott meg az elmúlt hét évben, és az erős miniszte relnöki jogkörből adódóan a miniszterelnöknek primátusa van. Ez viszont a feladatkörében csak néhány helyen, az alkotmányban jelenik meg, és ezt sehol nem nevesíti később más törvény vagy jogszabály. Miután a magyar miniszterelnök nem első az egyenlők közö tt, hanem meghatározó szerepe van, a feladatkörben ennek tükröződnie kellene; például abban, hogy a miniszterelnök határozza meg a kormány politikai irányvonalát. Hiszen a miniszterelnök a saját tevékenységén és a hivatalán keresztül nagyon fontos összehan goló tevékenységet is ellát a kormányban, és az alkotmány alapján a miniszterelnök felelős a kormányáért. Ebből adódóan azt a generális megfogalmazást hiányolom a törvényjavaslatból, amely első helyen összefoglalná az ilyen erős rendszerben a miniszterelnö k feladatát. Nagyon szálkásan, egy
