Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
3851 szükségessé teszi az úgynevezett második vélemény jogának a bevezetését, mely szerint a biztosítottnak térítésmentesen joga van egy második szakvélemény beszerzésére. Tisztelt Országgyűlés! A biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások mellett minden kötelező egészségbiztosítás részét képezik a betegség, anyaság esetére járó pénzbeli ellátások. A mai pénzbeli juttatásokat az új szabályozás is fenntartja, megőrizve a jelenlegi rendszerből az évtizedek alatt kiformálódott, hagyományosan jól működő elemeket. Ennek megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat a táppénz, a terhességigyermekágyi segély és a baleseti járadékok szabályait. Ha itt nincsenek is koncepcionális módosítások, két lényeges tartalmi változást érdemes kiemelni, mert mindkettő a köt elező egészségbiztosítási rendszernek a gyermekekhez kapcsolódó szolidaritási vonásait erősíti meg. Így a terhességigyermekágyi segélyre jogosultság feltétele egységesen 180 nap biztosításban töltött idő lett, táppénz pedig a gyermekápolás címén az eddigi tizedik életév helyett a gyermek tizenkét éves koráig vehető igénybe. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt is ismert, hogy a szociális partnerekkel történt megegyezés alapján a kormány 1999ig nem kíván változtatni a rokkantsági és a baleseti ellátások r endszerén. A benyújtott törvényjavaslatok mind a nyugdíjrendszerben, mind a kötelező egészségbiztosítás keretében ennek megfelelően szabályozzák a rokkantsági és a baleseti ellátásokat. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességűek új ellátórendszerének kiala kítására vonatkozó elveket a kormány elfogadta. A benyújtott országgyűlési határozati javaslatban a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakítási folyamatát és alapelveit összegeztük. Tisztelt Ház! Az a meggyőződésem, hogy a kormány által benyújtott törvénycsomag felelősségteljesen megtárgyalható és elfogadható. Erre kötelez bennünket az utánunk jövő generációk sorsáért érzett felelősség. Ettől vezérelve kérem képviselőtársaim támogatását. Köszö nöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm miniszter úrnak az elmondott expozéját. Megadom a szót dr. Csehák Juditnak, a szociális bizottság elnökének, a bizottság előadójának, aki valamennyi előt erjesztésről kívánja ismertetni a bizottság álláspontját. DR. CSEHÁK JUDIT , a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A szociális és egészségügyi bizottság 1997. május 20án, 21én és 22én tárgyalta m eg, számos esetekben részletekbe menően a T/4293., a T/4294., 4295., 4296., 4297. számú törvényjavaslatokat és a H/4292., valamint a H/4320. számú országgyűlésihatározattervezeteket. Ellenzéki képviselőtársaink, mint az ismeretes, nem vettek részt ezeken az üléseken. A kormánypárti képviselők között is - bár a reformok szükségességével, időszerűségével, a változtatás irányával és alapelveivel egyetértettünk - a mértékekről, a hatásokról, a részletmegoldásokról, a javasolt időpontokról komoly vita alakult k i. Az elhangzott észrevételek és vélemények közül időhiány miatt most elsősorban nem azokra kívánok kitérni, amelyek egybeesnek a két miniszteri expozéban elhangzott álláspontokkal, hanem a kritikus vagy bizonyos aggodalmaknak hangot adó hozzászólásokat ös szegezném. Általánosságban azt is előre kell bocsátanom, hogy bizottságunk természetesen főként szociális szempontok alapján mérlegelte és minősítette a javaslatokat, és nem foglalkozott részleteiben a nyugdíj- és egészségbiztosítási reform makrogazdasági, tőkepiaci hatásainak elemzésével. Ugyancsak általánosságban kell megfogalmaznom a törvényjavaslatok szerkezetével kapcsolatos véleményünket. Szerencsésebb és a jogalkalmazó számára könnyebben áttekinthető lett volna, ha a kötelezettségek, így a járulékok és az ezekből finanszírozott ellátások egyegy úgynevezett ágazati törvényben kerültek volna rögzítésre. Az, hogy a törvényjavaslatok sajnos nem a biztosítás szakmai ágazati sajátosságai szerint különülnek el, később megnehezítheti majd a szabályozást és a jogalkalmazást. Ez a kifogásolható jogszerkesztési megoldás módosító javaslatokkal nem lesz
