Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3844 értékelem. A szükséges részletes információkat, tájékoztatást, felkészítést a lakosság és a szakemberek körében a parlament döntése után széles körben biztosítjuk. Kalkulációink szerint a 3035 év alattiak számára mutatkozik egyértelműen előnyösnek az új rendszer választása. Feltételezzük, hogy a közeli jövőben mintegy 1,3 millió, tehát tetemes számú munkavállaló fog élni ezzel az új lehető séggel. Végezetül külön szólnom kell arról, hogy kik a nyertesei és vannake vesztesei a reformnak. Összességében és hosszabb távon egyértelműen nyertes az egész társadalom, hiszen a mai gyermekektől a mai nyugdíjasokig a majdani vagy a közeljövő nyugdíjfi zetése biztonságosabb lesz. A befizetésekbeni érdekeltség növekedése érdeke a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak is, hiszen csak így kerülhető el, hogy a gondosan és tisztességesen fizetők terhei a lakosság elöregedésével párhuzamosan nőjenek. Emellett integrációs törekvéseinket is segíti a reform, hiszen hosszabb időszakban az integráción belül nemcsak a termékek, szolgáltatások versenyével kell számolni, hanem egyre inkább a szabályozások, az adórendszerek és az államháztartási rendszerek versenyével is. Nézzük azonban rövidebb távon is a dolgot: egyértelműen nyertesek a fiatal, képzett, magas teljesítményt nyújtó állampolgárok. Ez jó, mert tanulásra és teljesítményre sarkall. A javaslatok során sikerült olyan megoldást találni, ami a mai nyugdíjasokat nem hozza hátrányos helyzetbe, sőt a nyugdíjfizetés pénzügyi biztonsága nő. A mai nyugdíjak reálértéke törvényi garanciák alapján a következő két évben nő, utána pedig - reményeink szerint - a gazdasági növekedés biztosítja az anyagilag biztonságos öregko rt. A középkorosztályok számára az áttérési választást adókedvezménnyel könnyíti a törvénytervezet, és persze itt is érvényesül a teljesítményösztönzés. Nem kívánja senki sem tagadni, hogy lehetnek olyanok is, akik már nem, vagy nehezebben tudnak igazodni az új rendszerhez. Az ő problémáik megoldását segíti a szociálpolitika javasolt működése és az időskori járadék bevezetése. A reform nem úgy ad valakinek többet, hogy mástól elvesz, hanem úgy, hogy mindenkit nagyobb teljesítményre sarkall, így majdan nőhet a nemzetgazdaság összteljesítménye. Tisztelt Ház! A hosszabb távra szóló számítások, amelyek megalapozták a javaslatokat, illeszkednek a gazdaság fejlődésére vonatkozó kormányzati prognózishoz, feltételezik a gazdasági növekedés 3 százalékos vagy azt vala mivel meghaladó természetes növekedési pályára való beállását, amire az ez évi várható növekedés alapján jó esélyt látok. (9.50) A számítások természetesen figyelembe veszik a nyugdíjkorhatár növelésének konzekvenciáit is, és összességében megállapítható, hogy a javaslatok alapján egy finanszírozható rendszer alakul ki. Az alapprognózis szerint a költségvetési adósság GDPhez viszonyított aránya már az ezredfordulóra 64 százalék alá süllyed, és ugyanakkorra elérhető a GDP 3 százaléka körüli államháztartási hiány. Ily módon az új rendszerre való átállás még átmenetileg sem igényel költségvetési megszorításokat. A rendszer bevezetésével járó terhek tehát biztonsággal vállalhatók, nem okoznak olyan pénzügyi feszültségeket, amelyek a gazdálkodás vagy a szociális gondoskodás területén okoznának zavarokat. Végezetül: nem keresztezi a kormányzatnak azt a hosszú távú stratégiáját sem, amely a hosszú távon fenntartható egyensúly fenntartására irányul. Úgy vélem tehát, hogy erről az oldalról is vállalható a reform viss zavonhatatlan elhatározása. Tisztelt Ház! Nincs kétségem afelől, hogy a beterjesztett törvényjavaslatok kapcsán kemény és komoly vita elé néz a kormány; ez nem baj, sőt természetes is. Egy vita lehet kemény, de komolyságát az adja, ha megmarad a tényszerűs ég és a parlamentáris demokrácia méltóságának írott és íratlan szabályai által kijelölt keretek között. Nem vagyok naiv, tisztában vagyok azzal, hogy a pártok politikai érdekei oly mértékben különböznek, hogy ennek - kiváltképp a választások előtt egy évve l - olykor alapvető fontosságú
