Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3842 építő társadalombiztosítási rendszer lehetőséget teremt középtávon arra, hogy a munkáltatói járulékterhek érdemlegesen mérséklődhessenek. Tisztelt Országgyűlés! A mai re ndszer, mint ez közismert, kizárólag úgynevezett felosztókirovó rendszer. Ennek lényege az, hogy a ma teljesített befizetések a ma esedékes nyugdíjkifizetéseket szolgálják. A rendszernek nem az a logikája tehát, még részben sem, hogy a munkavállaló saját majdani nyugdíjára gyűjt, hanem úgynevezett generációk közötti jövedelemátcsoportosítás valósul meg. A mai keresők befizetnek annyit, amennyi nagyjából éppen a jelenlegi nyugellátási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, azután pedig ők maguk is arra l esznek utalva, hogy a következő, éppen aktív generáció befizetéseiből részesüljenek, valamilyen államilag garantált ellátási szinten. A rendszer logikájából világos, hogy az arányok eltolódása a nyugellátásban részesülők javára az adott időszakban éppen fo glalkoztatottak kötelezettségeit, társadalmi terheit növeli. Az is egyértelmű - és a hétköznapi tapasztalatokkal sajnos jól dokumentálható , hogy az adott játékszabályok mellett ma mindenki inkább adónak érzi a nyugdíjbiztosítási befizetéseket, mint egy olyan társadalmi szerződés elemének, amely saját jelenbeli erőfeszítéseit lényegében befolyásolja és az ő öregkori ellátási színvonalát meghatározza. Nyilvánvaló tehát, hogy az úgynevezett felosztókirovó pillér megreformálása elkerülhetetlen. Már csak ann ál is inkább, mert ez az elem lesz a jövőben is meghatározó a nyugdíjrendszer egészében, hiszen a járulékbefizetés mintegy 75 százaléka a következő években is ebbe a kasszába megy. Erről a témakörről Kökény miniszter úr fog szólni. A nyugdíjrendszer reform jának egészét érintő hatása miatt azonban néhány elemet én is ki kell ragadjak. Különösképpen arról szeretnék szólni, hogy a felosztókirovó rendszer átalakítása egyúttal a járulékfizetési érdekeltség növelését kell eredményezze annak érdekében, hogy a nyu gdíjkifizetések biztonsága fennmaradjon. Ezért változik úgy a rendszer, hogy minden szolgálati évhez azonos százalék tartozik a nyugdíjmegállapítás során. Megszűnik a jövedelembeszámítás degressziója, az átlagjövedelem kétszeresének szintjéig minden forin t beszámít a nyugdíjba, nő a minimum szolgálati idő 15 évről 20 évre, és csökken azok köre, akik járulékbefizetés nélkül is szolgálati éveket tudtak kapni. Ez utóbbi körön belül csak a társadalmilag teljesen alátámasztható és indokolható kivételek maradnak meg, vagyis az anyasággal összefüggő és a katonasággal összekapcsolt kedvezmények. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, és ez nagyon fontos, hogy a szerzett jogokat senki, semmilyen körülmények között nem veszítheti el. Tisztelt Ház! A nyugdíjrendszertől nem id egen a szociálpolitikai elemek jelenléte. A véleményünk azonban az, hogy a szociálpolitikai szempontokat nem a nyugdíjrendszerben, hanem a mellett, annak kiegészítőjeként kell érvényesíteni. Le kell választani az alaprendszerről azokat a megkerülhetetlen é s alapvetően az állam elsődleges feladatkörébe tartozó szociális kiegészítő juttatásokat, amelyek egyébként működésképtelenné tennék magát a biztosítási rendszert. (9.40) A kormány javaslata mindenekelőtt ezt a követelményt kívánja világosan és következete sen érvényesíteni, amikor bevezetni javasolja az időskorúak járadékát, az özvegyi nyugdíj terén kiterjeszti a választási lehetőséget. A nyugdíjrendszer keretei között önhibájukon kívül ellátást szerezni nem képes állampolgárok számára a szociális ellátás a dja a megélhetést, így biztosítható, hogy az alaprendszer karakterisztikus elemei a biztosítási logikát kövessék, azt a logikát, ahol a befizetett járulékokkal világosan és egyértelműen kapcsolatba hozhatók a nyújtott szolgáltatások. Tisztelt Hölgyeim és U raim! A legalapvetőbb tervezett változás az úgynevezett második pillér, a kötelező, de tőkefedezeti alapon működő nyugdíjfelhalmozási és finanszírozási rendszer bevezetése. Hosszabb távon a kötelező nyugdíjjárulékok mintegy negyede továbbra is kötelezően , de most már az úgynevezett tőkefedezeti pillérbe folyna be. Ez annyit jelent, hogy a munkavállalók a mai nyugdíjjárulékból 1998tól 6 százalékpontot a tőkefedezeti rendszerbe fizetnek be - tehát a maiból 6 százalékot a tőkefedezeti rendszerbe fizetnek be , természetesen akik ezt választják, illetve a pályakezdők persze kötelezően. 1999ben ez a mérték 1 százalékponttal, 2000ben további 1
