Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3839 egészségbiztosítás ellátásairól szóló, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. számú törvény módosításáról szóló és az új nyugdíjrendszer bevezetéséhez kapcsolódó egyes feladatokról szóló, valamint a me gváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló előterjesztések együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/4293., T/4294., T/4295., T/4296., T/4297., H/4292. és H/4320 . számokon kapták kézhez. Tájékoztatom önöket, hogy a mai napon csak a miniszteri expozékra és a bizottsági előadók 1010 perces felszólalására kerül sor. Elsőként megadom a szót dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak, aki a T/4293., 4295. és 4292. szá mú előterjesztések expozéját kívánja ismertetni. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő javaslat, a nyugdíjrendszer fokozatos átalakítása több évtizedre határoz za meg azokat a feltételeket, amelyek között a társadalom tevékenykedni fog. Az általunk javasolt változások gyökeres reformok, amelyek alapvetően formálják át a munkavállalók érdekeit - talán nem túlzás ezt állítani , gondolkodásmódját. A szolidaritás el ve fennmarad, de mellette felértékelődik majd az eddig kevésre becsült öngondoskodás. A változások mindemellett a nyugdíjrendszer finanszírozási feltételein túlmenően az általános gazdasági viszonyokra is messzemenően kihatnak. Tisztelt Ház! Miután igen ös szetett és ugyanakkor szerteágazó törvényekről van szó, a kormány két előadót jelölt ki. Jómagam a változások alapelveiről és részletesebben a járulékfizetési rendszer elveinek változásáról, valamint a tőkefedezeti rendszer bevezetéséről, Kökény miniszter úr pedig a többi törvényjavaslat indoklásáról szól. Az Országgyűlés, a kormány, mi mindannyian felelősek vagyunk a jövőért. Feladatunk a társadalom modernizálása, a magyar nép jövőjének szilárdabb alapokra helyezése. Felelősek vagyunk az állampolgárok mill ióinak sorsáért, akik nyugdíját csak a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer alapvető és bátor reformja tudja garantálni. Szembe kell néznünk a tényekkel. Lakosságunk öregszik, a 60 éven felüliek tábora nő, miközben az aktív népesség száma és aránya nem emelkedik. Ez a nyugdíjrendszer szempontjából azt jelenti, hogy az elkövetkező évek folyamán a járulékfizetők száma csökken, a nyugdíjasoké viszont egyre nő. 2050ig a 20 év alattiak aránya 20 százalék alá csökken, míg a nyugdíjasok aránya 19 százalékról több mint 30 százalékra nő fel. Ezt a problémát súlyosbítja a járulékbefizetést megkerülők növekvő száma és a munkanélküliség. A mai rendszerben az emberek érdektelenek a járulékfizetésben, mert öregkorukra semmi összefüggést nem látnak a befizetett összeg ek és az alacsony nyugdíjak között. A nyugdíjrendszer átalakítására régebben készül a kormány. Ennek szellemében terjesztettük a parlament elé a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére tett javaslatot, amelyet az Országgyűlés tavaly elfogadott. A nyugdíjak kif izetésének biztonságát szolgálta a tbjárulékfizetők körének szélesítése, hiszen eddig bizonyos körök - egyébként legálisan - nem fizettek járulékot, miközben a tbszolgáltatásokból részesültek. E lépéssorozatba illik a most beterjesztett reformjavaslat. I de fog tartozni még a rokkantnyugdíjazás rendszerében a jövő évben a parlament elé kerülő átalakítás, amelynek irányait a beterjesztett vonatkozó országgyűlési határozattervezet tartalmazza. A másik országgyűlési határozattervezet azokat a garanciákat fogl alja össze, amelyek biztosítják azt, hogy többletfizetési terhe a reformból következően nem lehet az állampolgároknak, sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak. Már hosszabb ideje szükséges lett volna a nyugdíjrendszer korszerűsítése. Az első ilyen igé ny az 1980as évek elején merült fel, de akkor nem történt semmi. A '90es évek elején is megfogalmazódott e törekvés, de konkrét intézkedések akkor sem születtek. Most már nem lehet tovább halasztani a döntéseket. Széchenyi azt mondta: "Mindig csak azon k ötelességekről szólunk, amelyekkel szüleinkhez köttetünk, azokról soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk,
