Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - Az MSZMP, illetve utódpártja az MSZP, valamint az általuk alapított vállalatok, egyszemélyes kft.-k tulajdonába, illetve használatába került ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat... - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3816 Megadom a szót dr. Áder János képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz), a napiren di pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jól látható, hogy a kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy ez a vita ne folytatódjék, most már a levegőt is megmérgezik, nemcsak abban... - (Közbeszólás: Nemcsak a légkört...) Nemcsak a légkört, hanem a leveg őt is, és nemcsak a napirendre vételt próbálták megakasztani, hanem láthatóan most el is veszik az itt maradók kedvét, hogy ebben a vitában részt vegyenek. A nagyszámú érdeklődésre tekintettel természetesen rövid leszek, és a soron következő napirenddel eg yütt próbálom röviden az indítványt megindokolni, hiszen két javaslatról van szó. Az egyik javaslat az MSZMP és jogutódja, az MSZP tekintetében kíván egy vizsgálatot lefolytatni. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen módon, milyen mértékben ke rültek az MSZP tulajdonába ingatlanok, illetőleg az ingyenes ingatlanhasználat milyen mértéket ért el, és ezzel kapcsolatban voltake, vannake aránytalanságok a többi párthoz viszonyítva, ezzel kapcsolatban származtake ebből az MSZPnek jogosulatlan poli tikai, anyagi előnyei. Mindenképpen tanulságos ez a két javaslat, hiszen a Ház idáig négy alkalommal nem vette napirendjére, és tegnap is csak hosszas közjáték után került arra sor, hogy e késői órában elmondhassuk a javaslat indoklásával kapcsolatos vélem ényünket, és ily módon természetesen inkább csak a jegyzőkönyv számára örökíthessük meg azt, hogy a hányattatott sorsa igazából nem itt, a Ház előtt kezdődött ennek a törvényjavaslatnak, hanem már a bizottsági ülések során is, hiszen az MSZMPre vonatkozó vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó javaslatot az alkotmányügyi bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak; egészen pontosan az alkotmányügyi bizottság MSZPs képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak. A leadott szavazatok közül 6 igen, 6 nem és 8 tartózkodás volt, ami egyértelműen azt bizonyította, hogy az MSZP képviselői nem kívánják ennek a javaslatnak a tárgyalását, annak ellenére, hogy a Házszabály és az alkotmányügyi bizottság egy korábbi ügyrendi természetű értelmező rendel kezése úgy szól, hogy a vizsgálóbizottság felállítása kötelező abban az esetben, ha a szükséges számú aláírás - jelen esetben több mint 80 képviselő aláírása - rendelkezésre áll, és ebben az esetben csak "igen" gombot nyomhatnának a vizsgálóbizottság felál lításakor a parlamenti képviselők. Ennek ellenére - mondom még egyszer - ez a tortúra elkezdődött már az alkotmányügyi bizottság ülésén, és folytatódott itt a plenáris ülésen. Láthatóan nem nagyon van ínyére az MSZPs képviselőknek és a kormány MSZPs tagj ainak az, hogy ezzel a javaslattal a Ház akár csak ilyen késői órában is foglalkozzék. A másik javaslatnak sem volt más a sorsa tulajdonképpen. Itt a FideszMDF székházhoz juttatásáról, illetőleg a FideszMDF hasonló körű ingatlanhasználatára vonatkozó jav aslatról van szó, hiszen lényegében szó szerint megegyezik a két javaslat a tárgyát, tartalmát, célját illetően. Itt a tárgysorozatbavétel tekintetében még egyfős "igen" többség volt biztosítható az alkotmányügyi bizottságban: 10 igen szavazat mellett 7 t artózkodás és 2 nem szavazat volt - tehát ha az ellenzéki pártok nem támogatták volna a javaslatot, akkor nem is került volna tárgysorozatba , míg néhány nappal később, amikor az általános vitára alkalmasságról kellett dönteni, már nem sikerült ugyanazt a z eredményt elérni, hiszen a 8 igen mellett 7 tartózkodó és 1 nem szavazatot adott le a bizottság, és ily módon az alkotmányügyi bizottság MSZPs többsége úgy foglalt állást, hogy nem tartja általános vitára alkalmasnak ezt a javaslatot. Ez a magatartás és ez a szavazás csak azért érdekes és azért szorulna magyarázatra, mert ugyanez a bizottság fél évvel korábban nagy többséggel küldött ki egy albizottságot lényegében ugyanennek a témakörnek a vizsgálatára. Ezért is nehezen magyarázható, és mind a mai napig adós is a magyarázattal egyébként a koalíció nagyobbik pártja a tekintetben, hogy míg fél évvel korábban a székházjuttatások körülményeinek vizsgálatára egy albizottság felállítását nagy többséggel indokoltnak tartotta, addig fél évvel később
