Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3812 Egyetértek azokkal az aggályokkal, amelyeket Sümeghy Csaba megfogalmazott. Valóban problematikus az a megoldás, valóban problémákat vethet fel a kollektív szerződés egyes kiválasztott részeinek kiterjesztése oly módon is, ahogy ezt ő mondta, és más módon is. Bár a szövegben a felek együttes kérelméről van szó, tehát hogy csak a munkáltatói vagy csak a munkavállalói szempontokat vegyék figyelembe a kiterjesztésnél, ez nem tűnik nagyon valószínűnek, de azért nem is elképzelhetetlen, merthogy különböző munkáltatók és különböző munkavállalók vannak. Tehát nagyon is elképzelhető az, hogy a kollektív szerződést aláíró munkáltatói és munkavállalói körnek mások az érdekei a kollektív szerződésben érintett munkaviszonyokkal kapcsolatban, mint azon gazdasági szervezetek munkáltatóinak vagy munkavállalóinak - vagy mindkettőnek , akik nem írtak alá kollektív szerződést ugyanabban az ágazatban. Ez azért lehetséges könnyen, mert egyegy statisztikai ágazatban nagyon eltérő természetű vállalatok működhetnek, és könnyen elképzelhető, hogy az egyik vállalatcsoportnak érdeke valami, ami a másik vállalatcsoportnak nem - az egyik vállalatcsoportban aláírtak kollektív szerződést, a másik vállalatcsoportban nem. Ez esetben teljesen méltánytalan lenne egy olyan kollektív szerződés, amit az egyik típ usú, mondjuk, nagyvállalatok nagyvállalati munkafeltételei, munkaviszonyai mellett alakítottak ki, kiterjesztése a kollektív szerződést nem kötő kisvállalatok, kis szervezetek munkaviszonyaira. Azonban a következtetésem más, mint amit Sümeghy Csaba megfoga lmazott. Az ő következtetése az, hogy ezt a módosítást nem tartja jónak. Az én következtetésem az, hogy magát az intézményt nem tartom jónak, tehát a kollektív szerződés kiterjesztése intézményét. Azt gondolom: egy szerződés hatályát kiterjeszteni arra, ak i azt a szerződést nem kötötte meg, aki annak a szerződésnek a megkötésében nem vett részt, ez akkor sem tűnik egy jogszerű, a jogállamiságnak igazán megfelelő megoldásnak, ha a nyugati országokban is találunk példát ilyesmire. Ez akkor is rossz megoldás, ezért az a módosító indítvány, amit egymástól függetlenül Géczi József és én benyújtottunk, arra irányul, hogy ne módosítsuk ezt a lehetőséget, amit a '92es munkatörvénykönyv behozott, hanem szüntessük meg. Őszintén szólva az általános vitában - ahol szin tén megpendítettem ezt a gondolatot - nem hangzott el érv ezekkel a megfontolásokkal szemben, amelyeket ez a módosító indítvány tükröz. A másik észrevételem más természetű: a másik módosító indítvány, amely az ajánlás 4. pontjában szerepel, és a törvényjav aslat 2. §ára vonatkozik. Ez a 2. § a munkatörvénykönyv 21. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Ez a 21. § (1) bekezdés a munkáltatók és az állami szervek szakszervezetekkel való együttműködési kötelezettségére vonatkozik. Ezt az együttműködési köte lezettséget - amely a hatályos munkatörvénykönyvben is szerepel - szigorítja vagy pontosítja abban a tekintetben, hogy részletes álláspont 30 napon belüli közlésére kötelezi a munkáltatókat és az állami szerveket, ha a szakszervezetek javaslatot, észrevéte lt terjesztenek a munkáltató, illetve állami szerv elé. Ezáltal a szakszervezetek pozícióját erősíti, javítja. Az én módosító javaslatom két dolgot érint. Az egyik dolog az, hogy nem látom igazán indokoltnak ezeket a szigorításokat, nevezetesen előírni azt , hogy egy horizontális viszonyban a munkáltató és munkavállaló között a törvény ne egyszerűen álláspont közlését, hanem részletes álláspont közlését írja elő - mert hogy mitől részletes egy álláspont, az nem igazán mérhető. Egy szerződéses kapcsolatban, a mely munkáltató és munkavállaló között van, nem tudom, hogy ezt törvénynek kelle előírnia. A 30 napos határidő is inkább az államigazgatásba való határidő, mint egy munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet közötti kapcsolatba. De ez a kevésbé jelentős dolog az észrevételeimben. A fontosabb dolog a módosító indítványomban az, hogy azt javaslom: e kötelezettségnek a munkatörvénykönyv eme helyén csak a munkáltatókra kell vonatkoznia, és nem állami szervekre. Ez a szöveg, amit a törvényjavaslat tartalmaz, változatlanul átveszi a hatályos munkatörvénykönyvnek azt a fogalmazását, amely állami szervekről és munkáltatókról beszél. Állami szervekre és munkáltatókra egyforma kötelezettséget ír elő a munkavállalókkal szemben. (21.10)
