Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A magyar agrárexport-támogatás rendezésének elősegítésére hivatott eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
3800 Most soron következik a magyar agrárexporttámogatás rendezésének elősegítésére hivatott eseti bizottság felállításáról szóló országgyűl ési határozati javaslat általános vitája . Az önálló indítványt H/3930. számon kapták kézhez. Megadom a szót dr. Toller László képviselő úrnak, aki az előterjesztő Szekeres Imre helyett ismerteti az expozét. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadó ja : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1992ben működött MDFkereszténydemokratakisgazda kormánya a GATTtal kötött megállapodásban a magyar agrárágazat exporttámogatására vonatkozóan hibás adatokat rögzített. 740 támogatott termék helyett mindössze 16ot nevezett meg, és a támogatás mértékét is alábecsülte: a valóságos 58 milliárd helyett csupán 22,3 milliárd forintban jelölte meg ezt a támogatást. Az akkori kormánynak e - finoman szólva is - tévedése a magyar nemzetgazdaságra álta lában hátrányos, és ezen belül a mezőgazdaságra katasztrofális következményekkel jár. Az egyezmény értelmében ugyanis 6 év alatt, 1998ig 36 százalékkal kell csökkenteni az agrárágazat exporttámogatásának mértékét, és ezt a 22,3 milliárd forinthoz viszonyí tva kell teljesíteni a valóságos 58 milliárd helyett. Az említett nemzetközi szervezet egyelőre csupán arra mutat készséget, hogy haladékot adjon az egyezmény teljesítésére, 2000től azonban ragaszkodik annak betartásához. Az egyezmény teljesítése - haladé kkal is - lehetetlen helyzetbe hozná a magyar agrárgazdaságot. Ugyanakkor e helyzetképhez tartozik, hogy több ország erélyesen tiltakozik a magyar exporttámogatások nagysága miatt. A jelenlegi kormánynak két lehetősége van ebben az ügyben. Az egyik: jogorv oslatot kér, és vállalja a hosszú ideig tartó, bizonytalan jogi procedúrát. A másik: 2000ig megpróbál alkalmazkodni az egyezmény követelte feltételekhez. A kormány a tárgyalásos rendezés híve, s mindent elkövet annak érdeké ben, hogy Magyarország számára elfogadható eredménnyel záruljon ez a nemzetközi ügy. A felállításra javasolt eseti bizottság rendeltetése az, hogy az Országgyűlés szintjén is javaslatokat fogalmazzon meg, és hozzájáruljon az 1992. évi GATTmegállapodás hib ás részének orvoslásához. Ehhez szeretném kérni a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (20.10) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Nem. ) Nincs felszólalásra jelentkezés. Kérdezem a képviselőket, kíváne valaki szólni - itt sincs jelzés. Tisztelt Országgyűlés, mivel felszólalni senki nem kíván... Elnézést, Glattfelder Béla képviselő úr neve jelent meg a gépen. Megadom a szót a Fidesz képvi selőjének, Glattfelder Béla úrnak. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Az előttünk fekvő javaslat egy politikai megállapodást rúg fel, amelyik a mezőgazdasági bizottságban köttetett, amelynek az a tartalma, hogy a GATT mezőgazdasági egyezményének megkötésekor elkövetett hibák kivizsgálása fontos ugyan, de ennek kivizsgálása csak egy vizsgálóbizottság keretében lehetséges, és csak az után, hogy a hibák orvoslására irányuló magyar tárgyalások lezárulnak. Ez azért fontos, mert a kormány képviselője a mezőgazdasági bizottság, illetve a mezőgazdasági bizottság egyik albizottságának ülésén többször hangsúlyozta, hogy ha egy ilyen vizsgálóbizottság még a tárgyalások lezárulta előtt kezdené meg a munkáját, az jelentős mértékben veszélyeztetné az adott nemzetközi szervezetben a magyar tárgyalódelegáció tárgyalási pozícióit. Ezért ennek az indítványnak az alapján egy ilyen bizottság felállítását kalandor akciónak tartjuk.
