Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
3775 A Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatal a ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerz ődés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/4122. számon kapták kézhez. Megadom a szót dr. Eörsi Mátyás külügyminisztériumi államtitkár úrnak, aki most kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. DR. EÖRSI MÁTYÁS külügym inisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A vitában kiderült - bevallom, nem kis meglepetésünkre , hogy az ellenzék a magyarromán alapszerződés kihirdetését sem támogatja, ki tartózkodik, ki nemmel kíván szavazni. Ennek ind okolását tán legtömörebben Rockenbauer Zoltán képviselő úr foglalta össze; ő úgy fogalmazott: "Nem egy politikai helyzetről döntünk akkor, amikor a magyarromán alapszerződés kihirdetéséről beszélünk. Nem egy politikai helyzetet elemzünk, hanem egy szövege t minősítünk." Ez az álláspont azért figyelemreméltó, mert a magyarszlovák, illetve magyarorosz alapszerződés esetében azt mondták, hogy nem a szövegről beszélünk, hanem a helyzetet minősítik. Ez leginkább szembeszökő a magyarorosz alapszerződés esetébe n, annak szövegét az előző kormányzat alakította ki, ők állapodtak meg. Nincs okom azt feltételezni, hogy nincsenek megelégedve annak a szövegével. Mindebből tehát az következik, legalábbis nagyon nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy az ellenzék való jában nem az alapszerződés szövege vagy valójában nem a politikai helyzet miatt, hanem azért nem támogatja a kihirdetést, mert azt a jelenlegi magyar kormány terjesztette elő. Ha az ellenzék nem támogatja a magyarromán alapszerződés kihirdetését sem, akko r annak megszavazása a kormánytöbbség felelőssége. Ebben a jogi értelemben az ellenzék felelőtlen, azonban a magyarromán kapcsolatokat tekintve felmerül a politikai felelősség kérdése is. A magyarromán kapcsolatok olyan reménykeltően alakulnak a jelenleg i időszakban, mint ahogy a történelemben még soha. Azokat az ellenzéki megnyilvánulásokat, melyek szerint ők bíznak az új román vezetésben és érdekeltek a magyarromán kapcsolatok fejlesztésében, az alapszerződés mind teljesebb végrehajtásában, a kihirdeté st nem támogató szavazatok legalábbis kétségbe vonják. A vitában elhangzott számos olyan érv a kihirdetés ellen, amellyel a kormány nem ért egyet. Itt pusztán egyetlenegy gondolatra szeretném felhívni a figyelmet, és remélem, hogy ezt a gondolatot nemcsak a kormánypártok, hanem a magukat polgári színben feltüntetni kívánó ellenzéki pártok, sőt maga a Magyar Demokrata Fórum is visszautasítják. Kelemen András képviselő úr a vitában azt mondta, ismét idézem szavait: "Severin külügyminiszter úr teljes mértékben jó szándékú és teljesen hitelesen mondja, hogy Európába az út Magyarországon keresztül vezet, de egyáltalában nem vagyok benne biztos - mondja Kelemen András , hogy egy másik, egy esetleges kedvezőtlen fordulat esetén fennálló kormány ezt nem veszie ese tleg szó szerint is." Tisztelt Országgyűlés! Úgy ítélem meg, hogy a magyarromán kapcsolatok jelenlegi helyzetében egy vélt romániai katonai agressziót felemlíteni a magyar parlamentben több mint politikai felelőtlenség. És kérdezem én: kinek ártanak ezek a kijelentések? Mindenekelőtt ártanak a romániai magyarságnak, de ártanak a magyarországi magyarságnak is.
