Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Az Óbuda Tsz kárpótlásra kijelölt földjei hogyan kerültek a Budapest Bank tulajdonába?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3730 juthatott a Budapest Bank a részaránytulajdonosok és a kárpótlásra jogosu ltak rovására az Óbuda Termeltető és Szolgáltató Szövetkezet értékes földterületeihez?" címmel interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez és a legfőbb ügyész úrhoz. Az interpelláció szerint az Óbuda Tsz és a Budapest Bank 1992. szeptember 24én kötött kölcsönszerződés biztosítására jelzálogjogot jegyeztek be a tsz igen értékes földterületeire. Az akkor már hatályos kárpótlási törvény szerinti földalapkijelölés e területekre jogerősen azért nem történhetett meg, mert a tsz az 1993. október 27én közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozatával hozzájárult ahhoz, hogy hiteltartozása kielégítése fejében a jelzálogjoggal terhelt ingatlanokra a hitelező Budapest Bank közvetlen végrehajtást vezethessen. Mindkét interpellált - élve a Házszabály adta lehet őséggel - az Országgyűlés engedélye alapján az interpellációra 30 napon belül írásban adott választ, amelyet Sepsey képviselő úr az Országgyűlés 1995. szeptember 5ei ülésnapján elfogadott. Miniszter úr írásbeli válaszában a minisztérium kompetenciájába ta rtozó azon kérdésben fejtette ki álláspontját, hogy az ügyben folytatott bírósági végrehajtási eljárás megfelelte az irányadó szabályoknak. E körben válasza megállapította, hogy bár a lefolytatott bírósági végrehajtás nem mindenben felelt meg az akkor hat ályos jogszabályoknak, az előforduló eljárási szabálytalanságok az eljárás érdemét nem befolyásolták. Rámutatott arra is, hogy a végrehajtási eljárás szabályainak megsértését az arra illetékes szervek észlelték, s a szükséges intézkedéseket is megtették, t ovábbi intézkedés pedig azért szükségtelen, mert a legfőbb ügyész a jelzálogszerződés, és az érintett ingatlanokra ezt követően kötött egyéb ügyletek érvénytelenségének megállapítása iránt keresettel fordult az illetékes bírósághoz. E tényt megerősítette a legfőbb ügyész úr írásbeli válasza is, amelyből képviselő úr is idézett. A perindítás megtörtént, a bírósági tárgyalások lezajlottak, és az ügyben a múlt év tavaszán megszületett a jogerős bírósági döntés is. A jogerős ítélet a Legfőbb Ügyészség keresetét elutasította. A bírósági döntés igen részletesen és meggyőzően fejti ki a kereset elutasításának indokait. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a tsz és a bank a közöttük fennálló tartós hitelkapcsolatból eredő követelések biztosítására 1990. december 21. nap ján, tehát jóval a kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvény hatálybalépése előtt kötötte meg azt a keretbiztosítéki jelzálogszerződést, amelynek alapján a tsz a szóban forgó ingatlanokat is elzálogosította. Ebben az időpontban a szövetkezeti tulajdonb an, illetve használatban levő ingatlanok megterhelését meghatározott - és az adott esetben betartott - keretek között a jogszabályok lehetővé tették, sőt, a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok elzálogosításához - kifejezett törvényi kivétel folytán - még az akkoriban működő vagyonellenőrző bizottságok engedélyére sem volt szükség. Hasonlóképpen nem történt jogszabálysértés akkor sem, amikor a tsz - együttműködési kötelezettségének megfelelően - a fennálló, lejárt hiteltartozását elismerve közjegyzői ok iratba foglalt nyilatkozatot tett, hogy ezáltal lehetővé váljon az ingatlanokra vonatkozó közvetlen bírósági végrehajtás elrendelése. Végül az sem volt jogszabálysértő, amikor a végrehajtás alá vont ingatlanokat - a végrehajtás során a fennálló jogi lehető séggel élve, árverés tartása nélkül, de annak hatályával - a vevőként jelentkező harmadik személy részére értékesítették. Mindezek után a tisztelt képviselő úr kérdéseire válaszaim a következők: A bírósági ítélet tükrében nem hiszem, hogy helye lenne itt e bben az ügyben bármilyen kárról vagy kártérítésről és főleg panamáról beszélni. (14.50) Az ügyben jogerős ítélet született, és az ítélet szerint nem történt törvénytelenség. Végül tájékoztatom képviselő urat, hogy miniszter úr továbbra is vállalja korábban kifejtett álláspontját. Annál is inkább, mert abban nem tett említést semmiféle súlyos törvénytelenségről,
