Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3683 Mi tehát a széles alkotmányelőkés zítési út mellett voltunk 1995 őszétől, és elvetettük a titkos alkotmányozást. Ám végül ésszerű javaslatunk nem talált többségi támogatásra, és így az alkotmányozás - amint azt már korábban is jeleztük - néhány ambiciózus képviselő kezébe csúszott át, akik különböző egyezkedéssel vélték megoldhatónak az alkotmányozás hosszú távú alapkérdéseit. Ez persze megbosszulta magát, mivel a titkos alkotmányelőkészítés kikerülte a társadalmat, és a titkos egyezkedések végeredményeként az alkotmánykoncepció a társadal om tömegei számára egyszerűen érdektelen maradt. Hadd jelentsem ki az Országgyűlés nyilvánossága előtt azt a meggyőződésünket, hogy végül is ez hozta meg az új alkotmány elfogadásának zsákutcáját. Ugyanis minden titkos előkészítés ellenére az ú j alkotmányt népszavazással kell elfogadtatni, ám teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a titkos alkotmányelőkészítés által okozott érdektelenség miatt nem megy majd el elég ember ennek megszavazására. Képzeljék el, hogy a 7,9 millió választójogosult közül mi nimálisan 4 milliónak kellene majd részt vennie az érvényes népszavazáson, miközben - az érdektelenség nyilvánvaló jeleként - még az Országgyűlés plenáris ülésein is csak lézengenek a képviselők az alkotmányozási vitákon! Nos, tehát ezt a veszélyt ismerte fel néhány kormánypárti képviselő később, a koncepció elfogadása körüli időben, és kezdték hangoztatni, hogy nincs is szükség népszavazással elfogadtatni az új alkotmányt. A kormánypárti vezetők érezték azonban, hogy ez a demokrácia megcsúfolása lenne, ezé rt elkezdték a Független Kisgazdapártot és az ellenzéket vádolni, hogy a mi obstrukciónk miatt bukott meg az alkotmányozás. Hamis tehát az az érv, amely az alkotmányos moratórium kormánypártok általi feltörését a Független Kisgazdapártra és más ellenzéki p ártokra kívánja hárítani. Az igazi ok abban rejlik, hogy miután elvetették a Független Kisgazdapárt javaslatát a nyilvános és széles tömegek előtt folyó alkotmányelőkészítői útra vonatkozóan, akkor zsákutcába juttatták az egész folyamatot. Mi azonban úgy látjuk, hogy az alkotmányozási moratórium a ciklus végéig tart, és a még most is folyó szövegezési munka az új alkotmánykialakításra - ha talán nem is e ciklus végéig, de a jövő országgyűlési ciklusban - új alkotmányhoz vezethet. Ha a Független Kisgazdapá rt a jövő ciklus Országgyűlésében növelni tudja erejét - amire minden esélyünk megvan , akkor arra használjuk majd fel a megnövekedett erőnket, hogy az elmaradt országos, nyilvános vitasorozatot lefolytassuk, és a magyar nép valóban magáénak érezhesse a M agyar Köztársaság új alkotmányát. Ezen átfogó, koncepcionális bevezető után jelzem, hogy a Független Kisgazdapárt abból indult ki álláspontja kialakításánál, hogy a kormánypártok alávetik magukat az országgyűlési ciklus végéig vállalt alkotmányozási morató riumnak, és csak azokat az alkotmánymódosító javaslatokat fogják támogatni a vita során, amelyek az alkotmányozási szükséghelyzet fogalomkörébe esnek, és a társadalom többségének támogatását élvező pártok konszenzusát jelentik. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Sajnos, úgy gondolom, hogy ettől a joggal várható úttól eltértek az érintettek, és végül is öt területre oszthatók azok a kérdések, amelyek az alkotmánymódosítás kapcsán a tisztelt Ház elé kerültek. Az első il yen kérdéskör az összeférhetetlenség kérdésköre, amelyet az eddigi egyszerű többség helyett minősített többséghez kívánnak kötni. Ezt természetesen támogatja a Független Kisgazdapárt, hiszen ez egy józan indítvány, már csak azért is, mert az olyan fontos k érdésekben, amelyek végső soron akár a kormánytöbbség elvesztését is okozhatják bizonyos országgyűlési erőviszonyok között, csak ilyen többségi egyetértés kikötése jelenthet garanciát. De az összeférhetetlenségnél ismételten meg kell jegyeznem, hogy 1989b en az akkori háromoldalú tárgyalások alkalmával teljes körű konszenzus jött létre, amely összehasonlíthatatlanul határozottabb összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg. (10.50)
