Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3681 véleményeket hallottunk, hogy egyes képviselők azért nem támogatták Solt Pál újraválasztását, mert úgy ítélték meg, hogy túl lassú az igazságszolgáltatás. Még a Magyar Országgyűlés képviselőinek sincs fogalmuk arról, a Legfelsőbb Bíróság elnökének semmi köze nincs ahhoz, hogy a helyi vagy a megyei bíróságokon hogyan folyik az igazságszolgáltatás, mert a Legfelsőbb Bíróság elnöke - szemben, úgy tűnik, még az ebben a Házban is élő félreértésekkel - nem a bírósági szervezetnek a feje, pusztán a bírósági szer vezet egy részének, a Legfelsőbb Bíróságnak a vezetője, és pusztán a Legfelsőbb Bíróságért felelős áttételes módon. (A jegyzői székeket dr. Kiss Róbert és Póda Jenő foglalják el.) Jelenleg a magyar igazságszolgáltatásért felelős szervezet nem létezik, így az igazságszolgáltatás, különösen a bíróságok, megítélésem szerint 1990 óta a senki földjére kerültek. Amikor a kormányzat meglévő jogosítványaival élni kívánt 1993ban, majd 1997ben is, a bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatban, mind a két esetben bo trányok voltak ebből: egyik esetben nagyobb, mint a másik esetben. Én most ebbe a vitába nem akarok belemenni, nem akarom megjelölni, hogy szerintem mikor volt a nagyobb vita - ezt a tisztelt képviselőtársaimra bízom. De az is előrevetíthető, hogy ez a vit a, amikor lejárnak a mostani kinevezések, újra elő fog fordulni, hiszen a jelenlegi konstrukció az igazságügyminiszternek egyetértési jogot ad; márpedig ha a miniszter ténylegesen akarja gyakorolni a jogát, akkor szembekerülhet az önkormányzatokkal, és ak kor ebből politikai vita van. Ha a miniszter nem akarja gyakorolni ezt a jogát, akkor minek van ez a jog? Ezért javasolja a kormányzat - egyetértésben a Magyar Bírói Egyesület 1993as reformcsomagjával , hogy az igazságszolgáltatás csúcsán - Olaszországho z, Spanyolországhoz, Portugáliához és Franciaországhoz hasonlóan - egy választott igazságszolgáltatási szerv álljon - olyan szervezet, amely alapvetően a bírák által megválasztott szervezet lenne. Végezetül, ötödik pontként, technikai módosításként: az alk otmánymódosítás a hatályos alkotmány szövegét az 1951es genfi menekültügyi konvencióval hozza összhangba, ezek a témák vannak benne a módosító csomagban. Szeretném hangsúlyozni, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács volt egy vitatéma, amit az MDF é s a KDNP ellenzett az alkotmánykoncepció vitájában. Mi ebben a kérdésben is kompromisszumkészek voltunk, annak ellenére, hogy ez az igazságszolgáltatási tanács az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és más pártok programjában is megjelent, támogatásra talált - és a s zakma által is támogatott kompromisszumra készek vagyunk. Ha az ellenzék úgy ítéli meg, hogy ha ez nincs benne a szövegben, akkor megszavazza az alkotmánymódosítást, akkor készek vagyunk a bírósági szervezeti törvényben rendezni ezt a vitát. Nem került bel e az alkotmánymódosításba több olyan pont, ami az eredeti előterjesztésben benne volt. Erre azért szeretnék utalni, mert egyesek arra hivatkoztak, hogy nem volt érdemi tárgyalás. Ha ez igaz lenne, akkor ezek a pontok mind benne lennének az előterjesztésben . Az eredeti előterjesztés tartalmazott egy pontot a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság közötti szerepelosztásra, nevezetesen: kizárta volna, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálja a Legfelsőbb Bíróság úgynevezett jogegységi határozatát. Erről a pont ról vita folyt; az előterjesztők a vita nyomán visszavonták az előterjesztésüket. Ugyancsak vita volt a választások időpontjának alkotmányban való rögzítéséről; voltak, akik azt mondták, helyes hogy ez az alkotmányban legyen; voltak, akik azt mondták: nem kellene az alkotmányban; voltak, akik azt mondták: az alkotmányban kellene, de nem jó az időpont; mások, ahogy említettem, azt mondták: jó ez az időpont, csak nem az alkotmányban. Ennek a vitának az elkerülése végett a kormány visszavonta az erre irányuló előterjesztését. Ugyanígy visszavonta - már utaltam rá - a miniszterelnök és a kormány tagjai közötti súlypontelosztást megváltoztató, tehát érdemében a hatalom kérdését érintő előterjesztését. Végül visszavonta a kormány, illetőleg módosított formában ter jesztette be a jogorvoslati jogosultsággal kapcsolatos előterjesztést. Az eredeti előterjesztés úgy szólt, hogy a jogorvoslati
