Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnöke: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
3659 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Orosz István úrnak, az oktatási bizottság alelnökének. DR. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, meg kell köszönni Lányi Zsolt képviselő úrnak, hogy nagyon súlyos és nagyon fontos dolgokról szót ejtett napirend előtti hozzászólásában. Három megjegyzést engedjenek meg azzal kapcsolatosan, amit ő mondott. Az egyik a tankönyvek kérdése; ezt is említette, hogy rettenetesen drágák a tankönyvek, ennek megfelelően nyilvánvalóan ez is hozzájárul ahhoz a helyzethez, ami az iskolába járó gyermekek körében kialakult. Szeretnék arra utalni, hogy Rab Károly képviselőtársunk már kétszerháromszor azzal a javaslattal élt itt a parlament előtt, hogy meg lehetne oldani valamilyen formában, hogy a következő évfolyamok az előző évfolyamok könyveiből tanuljanak. Csak szomorkodni tudok azon, hogy végül is a közoktatási kormányzat ezeket a javaslatokat nem fogad ta meg, vagy ezekre a javaslatokra nem reagált érdemben. A másik, amiről a két percben még módom van szólni: a születésszám, amely valóban mélyponton van; és valóban igaza van képviselőtársamnak, soha olyan mélyponton nem volt, mint jelenleg. Azt azonban - úgy vélem - még a jövőt illetően kell majd elemezni, hogy ebben a mélypontban milyen szerepet játszanak olyan demográfiai folyamatok, amelyek a szülőképes nők számának csökkenését, vagy a házasságban élő nők számának csökkenését eredményezik, és mi az, am it igazából ennek a kormánynak a szerepeként kell betudnunk. (9.00) 1980 óta csökken Magyarország népessége. Nagyon szomorú, hogy ez a csökkenés valóban felgyorsulóban van napjainkban, de azt hiszem, ezt egy napirend előtti hozzászólásnál mélyebben kell el emezni ahhoz, hogy a valós okokat megtudjuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettes asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Lányi Zsolt képviselőtársunk egy nagyon lényeges kérdésre vagy problémakörre hívta fel a figyelmet. Talán utalnék arra, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló tör vény vitája kapcsán már a Magyar Demokrata Fórum felvetette, hogy a család, a gyermek és az ifjúság védelméről kellene törvényt alkotni, és akkor talán kevesebb olyan probléma lenne, mint amit a képviselő úr felvetett. Az, hogy ma Magyarországon a gyerekek nek közel 48 százaléka létminimum alatt él, az, hogy a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában az szerepel, hogy miközben egy átlagos család 5,4 kg húst fogyaszt egy hónapban, aközben a kétgyermekes családoknál ez 3,51 kg és három- vagy többgyerm ekes családoknál csak 2,68 kg, ez azt mutatja, hogy nemcsak azokban a családokban van probléma, ahol valóban végzetesen elszegényedtek, ahol végzetes problémák vannak, hiszen munkanélküliek, hiszen lecsúsztak, hiszen szociális segélyre szorulnak, hanem azo kban a családokban is, akik ma még élnek valamilyen körülmények között, biztosítani tudják a gyerekeik számára lehetőleg a legjobb körülményeket. Én úgy hiszem, hogy az a társadalom, amelyik a gyermekeivel nem foglalkozik, amelyik a következő generáció szá mára kilátástalan helyzetet hoz létre, egy nagyon szomorú társadalom. Hiszen itt nemcsak a létfeltételekről van szó, hanem arról, hogy tudjae taníttatni a gyerekét, hogy vane módja arra, hogy egy kistelepülésről esetleg egy jó gimnáziumba, majd egy egyet emre bejusson a gyerek, hogy vane kilátása arra, hogy a társadalmi mobilitásban megfelelő pozíciót tudjon elfoglalni.