Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3516 A bírák jogállásáról, előmeneteléről és jav adalmazásáról, valamint egyéb juttatásairól jelenleg több törvényi és miniszteri szintű jogszabály rendelkezik. A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat több évtizedes hiányt pótol és igénynek tesz eleget; a külön törvényben részletes en szabályozza a bírói szolgálati viszony tartalmának minden elemét, és törvényi szintre emeli az eddig alacsonyabb szintű jogszabályban foglalt rendelkezéseket. A bírák jogállását és munkavégzését minden tekintetben a bírói függetlenség és pártatlanság al kotmányos követelménye határozza meg és hatja át. Ez a sajátos személyi függetlenség különbözteti meg a bírákat az igazságszolgáltatás más alanyaitól, a bírói szervezetben működő alkalmazottaktól. Ez tette szükségessé az önálló törvény megalkotását. A java slat személyi hatálya csak a bírákra terjed ki. A javaslat rendelkezései reményeink szerint hosszú távon biztosítják a bírói kar állandóságát, a bírákkal szemben támasztott fokozott szakmai és etikai követelmények maradéktalan érvényesülését. Az Európa Tan ács miniszteri bizottságának 1994. október 13án elfogadott 12. számú ajánlása értelmében a bírák jogainak és kötelezettségeinek törvényi szintű meghatározása a bírói függetlenség érvényesülésének és a hatékony, tisztességes bírói jogalkalmazásnak előfelté tele; egyaránt nélkülözhetetlenek a bíró és a bírósági eljárással érintett felek szempontjából. Hatályos törvényünk e követelményeknek nem tesz eleget. A gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy a bírói függetlenség és a bírói szolgálati viszony tartalmi kér dései számos értelmezési problémát vetettek fel. A korábbi szabályozáshoz képest a javaslat lényeges változásokat vezet be a bíróvá válás folyamatában, feltételrendszerében. Egyrészt növeli a kötelező felkészülési időt, s ezért a fogalmazói időszak az eddi gi két évről három évre emelkedik. Ezt követően egy évig kötelező a titkári tevékenység. Lényeges újdonság és szigorítás, hogy az első kinevezés határozott időre, három évre szól. Erre azért van szükség, mert a gyakornoki időszakban objektíve nem volt lehe tőség arra, hogy a leendő bíró döntési, tehát bírói helyzetben vizsgázzon önmaga, az ügyfelek és a bírói testület előtt. Ez időszak végén lehet értékelni, hogy a bíró érdemese, alkalmase a határozatlan időre történő kinevezésre. Már a titkári kinevezés e lőtt olyan pályaalkalmassági vizsgálaton kell a jelöltnek részt vennie, amely során pszichológiai módszerekkel próbálják meg eldönteni, hogy az illető alkalmase egyáltalán személyiségi jegyei alapján a bírói pályára. A jövőben valamennyi bírói álláshelyet - egészen szűk kivételtől eltekintve - pályázat útján lehet csak betölteni. Szigorodnak a bírói kinevezés egyéb feltételei is, és a javaslat szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat is. A javaslat szerint meg kell szüntetni a bírói tisztségét annak, akit országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnek, illetőleg polgármesternek jelöltek. A kötelezettségek meghatározásánál a javaslat arra törekszik, hogy azok megtartása számon kérhető és ellenőrizhető legyen. Így a bíró kötelessége, hogy a rábízott ügye kben folyamatosan, lelkiismeretesen járjon el, és azokat munkaigényességük és az eljárás sajátosságai által meghatározott, ésszerű határidőn belül elbírálja. Eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani. Az ü gyek időszerű elbírálását segíti az a rendelkezés, amely szerint a bíró köteles a tárgyalási nap megfelelő kihasználásával végezni munkáját. Azt, hogy az ítélkezési tevékenységben független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít, hűen tük rözi a javaslat azon rendelkezése, hogy a bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseket teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni. (Sic!) A bírónak alany i joga lesz a törvény alapján, a javaslat alapján arra, hogy 70 éves koráig, ha alkalmatlanságát nem állapították meg, folytassa ítélkező tevékenységét. Tehát a nyugdíjkorhatár betöltése után a továbbdolgozás lehetősége nem a bírósági vezető döntésétől füg g. A példálózó felsorolásból is látható, hogy a bíró jogainak és kötelességeinek olyan komplex rendszerét tartalmazza a javaslat, amelynek betartásával a bírói munka értékelhetőbbé, számon
