Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
3503 Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben szükséges az alkotmány módosítása azért, mert a hatályos alkotmány szerint az összeférhetetlenség megállapításáról egyszerű szótöbbséggel kell dönteni, míg nyilvá nvaló, hogy ezt a döntést szükségszerű minősített többséghez kötni. Ez a módosítás tehát mintegy szükségszerűen következik az összeférhetetlenségi törvény közelmúltban történő elfogadásából. A törvényjavaslat 2., 3. és 4. §aiban az Alkotmánybíróság évekke l ezelőtti döntése következtében szükséges a népszavazási törvény módosításának konzekvenciáit keresztülvinni, amelyekhez ugyan nem szükséges feltétlenül az alkotmányban történő rögzítés, de korábban valamennyi párt egyetértett abban, hogy a népszavazással összefüggő legfontosabb rendelkezéseket célszerű alkotmányos rangra emelni. A módosításban szereplő rendelkezések tartalmilag valamennyi párt támogatását bírták. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A törvényjavaslat 5., 6. és 7. §ai a miniszterelnök, illetve a miniszterek mandátumának, megbízatásának megszűnésével kapcsolatban felvetődő kérdéseket rendezik. Ezek az elemek nem hatalmi jogosítványokat érintő, hanem elsősorban technikai jellegű rendelkezések, amelyek r endkívül nagy gyakorlati jelentőséggel bírhatnak azokban az esetekben, ha a rendezést igénylő valamely tény bekövetkezik. (10.20) Többségi véleményként hangsúlyozzuk, hogy ezek nem politikai jellegű módosítások, hanem kizárólag technikai jellegűek, és ezek nek alkotmányban történő szabályozásával kivétel nélkül egyetértenek a különböző politikai pártok is. A négyszintű igazságszolgáltatás bevezetését eredményező módosítás hosszú évek óta igényelt megoldási mód. Az alkotmányügyi bizottságban 1996 tavaszán meg tartott nyílt napon a Legfelsőbb Bíróság képviselői a leghatározottabban azt nyilatkozták, hogy nélkülözhetetlennek tartják annak bevezetését, továbbá megemlítendő, hogy ez a változtatás a Magyar Bírói Egyesület 1993as reformcsomagjában is szerepelt. Ma e zt a megoldási módot az igazságszolgáltatási reform egyik alapkövének tekintjük. A javaslat 9. §ában szereplő két módosítás ugyancsak az igazságügyi reform része. Az első szabályozás a társas bíráskodást érinti, míg a második a Legfelsőbb Bíróság jogegysé gi határozatának mint intézménynek az alkotmányban történő megjelenítését célozza. Az országos igazságszolgáltatási tanács felállításának alkotmányban történő megjelenítése az alkotmánykoncepció tárgyalása során négy párt támogatását nyerte el. Erre való t ekintettel sem a kormányzat, sem a kormánykoalíció pártjai nem ragaszkodnak feltétlenül az országos igazságszolgáltatási tanács alkotmányba történő beemeléséhez. Egyeztetés után el tudják fogadni azt az álláspontot, hogy erről a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény rendelkezzen. Az ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések szakmai jellegűek, míg a menedékjogról szóló rendelkezés megváltoztatása pedig kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az teljes egészében konformmá váljon a menek ültek státusával foglalkozó 1951es genfi konvencióval. A többségi véleményt összefoglalva jelezni szeretnénk, hogy a törvényjavaslatban semmi olyan elem nincs, ami úgynevezett politikailag érzékeny kérdést érintene, amelyben például a kormány saját hatalm át kívánná növelni, vagy a hatalom számára kedvezőbb berendezkedést segítene elő. Évek óta húzódó kérdések megoldásáról van szó, a tárgyalások többször azért szakadtak meg, mert mindenki az alkotmányos rendezéssel értett egyet, és várta az új alkotmány meg születését. Ez azonban nem várható a közeljövőben, így az alkotmány módosítása a kormány által kezdeményezett módon szigorúan szűk körű, de egyben szükséges. Ezért az alkotmányügyi bizottság többsége - 13 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózk odás nélkül - általános vitára alkalmasnak minősítette a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
