Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):
3444 Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Annak idején a Fidesz is - mint a többi ellenzéki párt - ellenezte a románmagyar alapsze rződés megkötését, több alkalommal volt módunk kifejezni, hogy miért. Több okból is elleneztük. Hogy fölfrissítsem az államtitkár úr memóriáját: elsősorban azért elleneztük, mert súlyos hiányosságai vannak az alapszerződésnek. A szöveg - mint ahogy Surján képviselő úr az előbb elmondta - a három alapszerződés közül minden bizonnyal a legrosszabb, a magyarság számára a legkevésbé biztosítja a jogokat a határokon túl. Aztán elleneztük azért - ugyanúgy, mint a szlovákmagyar alapszerződés esetében tettük , me rt az RMDSZ, tehát a romániai magyarság legitim szervezete feje fölött köttetett meg ez az alapszerződés. Jól emlékeznek képviselőtársaim a nyár eleji vitanapra. Mielőtt a magyar kormány alá akarta írni ezt a szerződést, itt jártak az RMDSZ vezetői, és szi nte könyörögtek, hogy a magyar kormány ne írjon alá olyan szerződést, amelyből a legfontosabb követeléseik hiányoznak. A magyar kormány a romániai magyarság kérését figyelmen kívül hagyta. Eörsi Mátyás képviselő úr, aki akkor még a külügyi bizottság elnöke volt, itt a parlamentben elmondta, tudja, hogy a romániai magyarság nem támogatja az alapszerződést, ők azonban ezt az alapszerződést mégis meg fogják kötni, mert úgy ítélik meg, hogy ez a magyar kormány számára fontos. Harmadsorban elleneztük ezt az alap szerződést azért, mert nemcsak a szövege volt rossz, nemcsak hogy az RMDSZ feje fölött köttetett meg, de azért is, mert különösen rossz volt az időzítése. A magyar kormány abból a feltételezésből indult ki, hogy csak és kizárólag Iliescuval lehet alapszerz ődést kötni, éppen ezért a választások előtt Iliescuval megkötöttek egy olyan szöveget, amelyről úgy gondolták, hogy ennél jobb szöveget valószínűleg nem lehet elérni. Nos, a magyar kormány helyzetértékelése rossznak bizonyult, tegyük hozzá, szerencsére. I liescu elbukott a választásokon, és jött helyette egy új kormány, a Ciorbeakormány, jött egy új elnök, Constantinescu elnök, és egy olyan fordulat állt elő, amely azt mutatja számunkra, ha a magyar kormány nem siet, nem kapkod, nem bízik Iliescu győzelméb en, akkor sokkal de sokkal többet érhetett volna el. Mi üdvözöltük a ratifikációs vitán is az új román kormányt. Üdvözöltük, különösen azért, mert olyan biztató jeleket lehetett tapasztalni, olyan ígéreteket hallhattunk, amelyek tényleg azt mutatták számun kra, hogy bár valami egészen csapnivaló alapszerződés született, de talán remény nyílik arra, hogy fölülemelkedik rajta a román kormány, és többet teljesít, mint amennyi a szövegben található. Ezért üdvözöltük a román kormányt, és azóta is bizalommal fordu lunk a Ciorbeakormány felé. Ugyanakkor azért zárójelben meg kell jegyeznem - és magunk között ezt el kell ismerni , hogy nagyon szép ígéretek hangzottak el, de túl sok konkrétum még nem történt. Ezt azért be kell látnunk. Üdvözlöm a konzulátusok terén tö rtént megállapodást, és különösen a mai napon ki kell hangsúlyozni, mennyire fontosnak tartjuk azt, hogy a román kormány elszánta magát, hogy a tanügyi törvényt módosítani fogja, és egy ilyen értelmű tervezetet benyújt a parlamenthez. Ezt mind üdvözöljük é s nagyon fontosnak tartjuk. Biztató jelnek is tartjuk. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az egyházi ingatlanok vagy a helyi önkormányzati törvény ügyében nem történtek lépések, és - mint ahogy mondtam - idáig még csak tervezetekkel és ígéretekkel állunk szembe n. El kell ismerni, az új román kormány nagyon nehéz küzdelmet vállalt azért, hogy Románia részese lehessen az új európai intézményrendszernek. Nehéz küzdelmet vállalt, nagyon nehéz helyzetben van, és ezt nekünk figyelembe kell venni, amikor a román kormán yról beszélünk. Egy olyan gazdasági programot kell egyrészt véghez vinniük, amely szociális szempontból alapvetően sújtja a román lakosságot - valószínűleg nem lesz könnyű feladat , másrészt pedig felvállalták a demokratizálás kérdését, ide értve a magyar ság helyzetének javítását. Mindezt azért lehetséges ma megcsinálni Romániában, mert a román kormány azt mondja, hogy ez szükséges ahhoz, hogy Románia részévé váljon az új európai intézményrendszernek.
