Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája5 - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3441 ahol tudjuk, hogy a magyar kormány egy másik kormánnyal kötött alapszerződést. Most egy más felállás van Romániában, és úgy tűnik, hogy sokkal jobban állnak a dolgaink, mi nt hittük volna akár mi magunk is, kormánypárti képviselők alig háromnegyed évvel ezelőtt. Ezt most csak azért említettem meg, mert a személyeket lehet bírálni, meglehet róluk a véleményünk, hogy valóban jó demokratáke vagy sem, vagy egyáltalán demokratáke vagy sem, de az alapszerződés szempontjából - legalábbis hosszabb távon, és ez egy hosszabb távú együttműködésről szól - mégiscsak az a fontos, hogy a két szerződő fél a két állam. Surján képviselőtársunk említette, hogy a kormánypárti képviselők és mag a kormány hagyja meg a lehetőségét annak, hogy az ellenzék súgjon, hogy az ellenzék jelzéseket tehessen, legalábbis a tekintetben, hogy mi az, ami az alapszerződésben nem valósult meg, mik azok a problémák, amelyeket lehet, hogy egy kormánytisztviselő nem tud felvállalni - bár én ilyet nem tudok elképzelni, mert szerintem mindent fel kell neki vállalnia, ami nem valósul meg, vagy ami másként valósul meg. Ilyen tekintetben az ellenzék szerintem eddig sem volt korlátozva. Másrészt megtette ezt a kormány - sze rintem több ízben maga is , mind a külügyminiszter, mind a művelődési miniszter; önök is tudják, ugyanúgy mint én, hogy voltak és vannak is súlyos problémák, amelyek kapcsán az adott szaktárca képviselői a szlovák kormány és a szlovák partnerek tudomására hozták nemcsak rosszallásunkat, hanem kifejezetten ellenkezésünket az ottani törvényhozással kapcsolatban. Való igaz, hogy a legkomolyabb probléma a szlovákiai nyelvtörvény, és ebben a dologban az én megítélésem is az, hogy a kormánynak sokkal határozotta bban kell fellépnie. Én magam mint magyarországi kisebbséghez tartozó állampolgár nagyon pontosan tudom, hogy egy kisebbségnek - minden egyes kisebbségnek - alapkérdés a nyelvhasználat, a nyelvhez való viszonya és a nyelvhez való joga. Az a problémalista, amit Kelemen Andrástól hallottunk, bár szomorú, de - nem mondom, hogy örülök, mert az lenne baj, ha nem hallottuk volna ezt a problémalistát - fontos, hogy ez elhangzott, hiszen talán ennek az egész ma esti vitának az a lényege, hogy az ellenzéki képviselő k is, és mi, kormánypárti képviselők is felhívjuk a kormány és önmagunk figyelmét, és talán a szerződő partner figyelmét is arra, hogy mi az, ami ebben az egy esztendőben, amióta az alapszerződés megszületett, nem valósult meg, mi az, amit nekünk határozot tabban kell követelnünk, kérnünk. De erre a megoldás megítélésem szerint nem a kihirdetés elhalasztása, hanem annak az elfogadása, hogy egyrészt a belső jog részévé váljon, és ezáltal szerintem nekünk még nagyobb az erkölcsi alapunk, hogy számon kérhessük azokat a hiányosságokat, amik Szlovákiában kétségkívül megvannak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEM EN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Eörsi államtitkár úr azt kérdezte tőlem, hogy most mondjam meg, hogy jóe ez az alapszerződés. Neki Horváth Vilmos képviselőtársam válaszolt, amikor azt mondta, hogy számon kérhető kell hogy legyen egy alapszerző dés. Ez az alapszerződés azért nem jó, mert egyértelmű garanciális és kontrollelemek hiányoznak belőle. Természetesen jó lenne, ha betartanának belőle bizonyos elemeket, amelyek kétségtelenül benne vannak, de pontosan ezt a problémát jártuk körül, hogy azt semmiféleképpen nem tudtuk elérni, legfeljebb néha együtt tudtunk szomorkodni kormánypártiak és ellenzékiek. Azonban az alapkérdés, amit föltettem, továbbra is maradt, és ezen átsiklott államtitkár úr: az, hogy ha a 15. § ilyen jó és ilyen egyértelműen fo galmaz, akkor miért tudjuk ezt mi olyan sokan a Házban, és miért nem tudja a miniszterelnök maga. (Dr. Eörsi Mátyás: Válaszoltam rá.)
