Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája5 - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
3434 esetleg több szavazatot tudnak majd elérni, mintha most kihirdetj ük ezt (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) , mert kivesszük azt az érvet, amely, már hallom, úgy fog szólni, hogy lám, lám, ugye, megmondtuk, hogy ezek mit akarnak! Itt most kibújt a szög a zsákból! Én ehhez nem szeretnék asszisztálni. Köszönöm a figy elmet. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Gondolatmenetem egyik felét már Rockenbauer képviselőtársam elmondta, de a másik felét még elmondanám. Kedves Államtitkár Úr! Annak idején, amikor az alkotmány megszületett és az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatos jogkörét az Országgyűlésre helyezte, ezt nem véletlenül tette. Lehet, ho gy a későbbi alkotmányfejlődés során ez megváltozik, én azonban azt gondolom, hogy emögött elsősorban az húzódik meg, hogy egyetlen magyar kormánynak se legyen módja nemzetközi szerződést sutyiban megkötni. Az Országgyűlés igenis kontrollálni akarja ezt a folyamatot, és én a magam részéről nem ajánlom jövendő országgyűléseknek sem, hogy erről a jogáról lemondjon. Ha pedig megnézzük azt, hogy itt '91ben és '96ban kötött alapszerződésekről van szó, és olyan automatizmus működne, mint amiről az államtitkár ú r beszél - bár a ratifikációs időpontok itt nincsenek föltüntetve, és én fejből ezt sajnos nem tanultam meg , de különböző időpontokban ratifikált szerződések egyszerre való kihirdetéséről esik szó. Ez pedig azt jelenti, hogy különféle okokból ez nem auto matikusan történik - akkor pedig politikai jelentősége van! A másik rövid megjegyzésem: igen, a fuldokló is belekapaszkodik a szalmaszálba, de ettől a szalmaszál még nem alkalmas életmentési eszköz. (Derültség az ellenzéki sorokban.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Horváth Vilmos képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (Horváth Vilmos: Elnök úr, nem kétpercesre jelentkeztem! Majd sorrendben!) Igen. Akkor két percre me gadom a szót Lányi Zsolt képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Én talán két percet sem reagálnék, hanem itt szeretném Kasuba képviselőtársamtól megkérdezni, hogy jól hallottame, amit mond, mert szörnyű dolgot hallottam! Én azt hallottam őtőle, hogy a Hornkormány, a külügyminiszter úr és az egész kabinet tudott arról, hogy a szlovákoknak programjában szerepel az a magyargyűlölet és a magyar kisebbségnek a teljes tönkretétele, a nyelvtörvényt ől kezdve a párkányi hídig; ennek tudatában - nem tudom, milyen jogon vagy milyen érdekből - itt mégis hatalmas szólamokat mondott, hogy micsoda nagyszerű dolog lesz ez a szerződés. (21.00) Én nem akarom a képviselőtársamat bántani, ő egy becsületes ember, elmondta az igazat, de nem fognak örülni ennek a kormányzatból, mert hisz a kormány a szemünkben dicsőítette az alapszerződést, órákig beszéltek arról vezető államférfiaink a miniszterelnöktől egészen az államtitkárokig, hogy az milyen jó, hogy a szlovákmagyar testvérség, a barátság, a béke, gyönyörűen haladunk Európa felé; ideoda járkáltak fürdőhelyekre, vacsorázni, ebédelni, barátkozni, csókolózni - és kiderült, hogy itt az ellenzék ellenkezett, az ellenzék érvekkel érvelt, önök pedig különféle rosszul felfogott érdekből elárulták a magyar kisebbséget Szlovákiában, és félrevezettek bennünket. Ez most fehérenfeketén kiderült. Nagyon szomorú vagyok, de ha ez így volt, akkor hogyan bízzunk mi a kormány legkisebb javaslatában is, hogy az tiszta és az valam i jót akar.