Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája5 - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):
3432 Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Kasuba János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KASUBA JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Ház! Elnök Úr! Köztudott, hogy Magyarországnak Szlovákiával vannak a le gnagyobb gondjai az elmúlt években, és itt az előttem hozzászóló képviselőtársak mondanivalója ezt nagyon jól tükrözte. Egyet kell érteni azzal is, hogy az alapszerződés aláírása óta, itteni jóváhagyása óta sem történt lényeges javulás, sőt, nagyon sok ter ületen - mint azt Németh Zsolt képviselőtársam nagyon szépen elmondta - visszaesés tapasztalható. Sok probléma még ma is megoldatlan Szlovákiában az ott élő magyarsággal kapcsolatban. (20.50) Gondolom, azt tudtuk valamennyien, hogy ennek az alapszerződésne k milyen a realitása az aláírás pillanatában is. Tudtuk, hogy ezek a nagy kérdések nem fognak megoldódni egykönnyen. De azért arra lehetett számítani - vagy lehetett volna számítani , hogy nagyobb visszaesés a szerződés aláírása után a már elért eredménye kben nem lesz. Én csupán azzal nem értek egyet, hogy ezt az alapszerződés rovására írjuk, és a képviselőtársak fölszólalásában ez mindenkor visszaköszön, mert én úgy gondolom, hogy nem az alapszerződés az alapja ennek a problémának, hanem az a belpolitikai helyzet, az a politikai struktúra, amely tulajdonképpen Szlovákiában van. Hiszen azt azért tudjuk, hogy ha végigmennénk most azokon az intézkedéseken, azokon a törvényeken, amelyek Szlovákiában megszülettek, azok már az alapszerződés aláírása előtt is a k ormányprogramban szerepeltek. Tehát ezek az intézkedések tulajdonképpen akkor is létrejöttek volna, ha az alapszerződés nem kerül aláírásra. Nem értek azzal sem egyet, hogy ennek az alapszerződésnek csak kimondottan negatív vonatkozásai vannak, ahogy Német h Zsolt képviselőtársam mondta, mert én azért csak azt olvasom a sajtóban nagyon sokszor az ott élő magyarok, az ott működő legitim magyar pártok beszédeiből, hozzászólásaiból, hogy igenis hivatkoznak rá, kapaszkodnak ebbe az alapszerződésbe. És lehet azt is érzékelni, hogy a magyar külpolitika is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) lényegében ezt használja föl arra, amikor kritikával illeti azokat a folyamatokat, amelyek mint negatív folyamatok Szlovákiában lezajlanak. De talán el lehet mondani azt is, ezt is valamennyien tapasztaljuk, akár a külügyi bizottság ülésén... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Képviselő úr, két percre adtam szót, úgyhogy szíveskedjék befejezni! DR. KASUBA JÁNOS (MSZP) : Azonnal befejezem. ...tehát a nemzetközi számonkérések területét is, és ezért mérlegelésre ajánlom ezt a merev elutasítást, mert úgy érzem, hogy valóban van ennek jelzésértéke, de több irányú. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Fü zessy Tibor) : Két percre megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. (Dr. Kelemen András: Nem két percet kértem, elnök úr!) Akkor várni kell. Rockenbauer Zoltán úr következik, két percre. ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Én valóban két percben szeretnék reagálni Eörsi Mátyás előbb kifejtett véleményére. Tisztelem Eörsi Mátyás álláspontját; különösen tetszett nekem az, hogy elismerte, hogy még a délután folyamán a felvezetésben nem fogalmazott pontosan a kihi rdetés jelentőségét és ennek jogi következményeit tekintve. Azon viszont meglepődtem, hogy azt az álláspontot fejtette ki, miszerint kvázi a kihirdetés egy olyan alkotmányos kötelezettség, amely automatikusan lép életbe a törvény ratifikálása után - ezt el őírta a jogrend, ezt akkor meg kell tennünk.
