Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Személyi ügy: - A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság között Moszkvában, 1991. december 6-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés és a szerződés szerves részét képező 1992. január 29-i és 199... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ):
3419 Én tehát úgy gondolom, igaz, hogy a duma határozatában benne van, hogy bizonyos egyházi, illetve üldözöttek hagy atékából származó javakat vissza lehet szolgáltatni; hogy nem erre a nagyonnagyon bizonytalan mozzanatra építjük a magatartásunkat, mert ez nem többet jelentene, mint kegyelmi tényt. És Magyarország adja jelét - nem szavakban, hanem valóságosan, gerincese n - annak, hogy nem kegyelmi tényre vár ebben az ügyben, hanem nemzetközi jogra alapozott - mert arra alapozhat - igazságot kíván. Ezért javasolom a megfogyatkozott számú - az Országgyűlés, remélem, nem érdektelenségből, hanem a dolog súlyát mé rlegelni nem tudó, eltávozott tagjai helyében is - itt maradottaknak, foglaljanak úgy állást a saját frakciójuk keretében - és együttesen az egész Országgyűlés , hogy ennek a kihirdetésnek 1997 májusában nincs meg az indokoltsága. (Közbeszólás az ellenzék i pártok padsoraiból: Így van.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Rácskay Jenő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Németh Zsolt és Szabad György képviselőtársaimnak tényleg az ügy miatt aggódó szavait, de engedjék meg nekem, hogy a patkó ezen oldalán ülvén is, egy kicsit más megközelítéseket alkalmazzak. Én is mind enképpen nagyon fontos kérdésnek tartom ezt az ügyet, és én is sajnálom azt, hogy ilyen kevés kollégánk, országgyűlési képviselőtársunk vesz részt a vitában ezen a viszonylag késői órán. De én azt hiszem, hogy maga a szavazás a jövő héten fog lezajlani - r emélem, ott mindenki mérlegeli ennek a döntésnek a súlyát a szavazógomb lenyomásával. Én azt hiszem, osztanunk kell Eörsi Mátyás államtitkár úrnak azon szavait, aki úgy fejezte ki magát, hogy nem eszközrendszere a külpolitikának a kihirdetés megakadályozás a, meggátolása. Ez azért is így van, hisz ezzel a gesztussal - tehát hogyha ezt mérlegelnénk és nem hirdetnénk ki - pontosan ezt a döntési mechanizmust szentesítenénk valamilyen módon; tehát elismernénk azt, hogy igazából az orosz duma döntése eltántorít m inket attól, a két ország között 1991ben az alapszerződés aláírásával vagy '95 májusában a hatálybaléptetésével beindult folyamattól, amelyik az utóbbi időben látható módon megtorpant, és teljesen vissza tudjuk fogni. Ez azért is így van - visszatérve az eredeti kérdésre , hisz a Szabad György képviselőtársam által idézett 14. cikkely, amelyik valójában pontosan tartalmazza ezt a kérdést, ismereteim szerint már 1913 óta a nemzetközi jog előírásai szerint a nemzetközi jogba is beleütközik, ha az orosz duma döntését ebből a szempontból elfogadjuk, hisz ez a nemzetközi jogi előírás kinyilvánítja azt, hogy a műkincsek, műtárgyak nem képezhetik hadizsákmány részét. Tehát a nemzetközi jog az alapszerződés mellett fogódzókat is nyújt nekünk ebben a kérdésben. Sza bad György képviselőtársam utalt is arra, amit el kell hogy mondjak: az orosz duma döntése még jelenleg sem lépett hatályba, hisz különböző processzusok folynak az orosz törvényhozásban, Jelcin elnök az alkotmánybírósághoz fordult ebben az ügyben. Ez így i s érinti ezt a kérdést, hisz elég, hogyha utalunk arra, amit pontosan elmondtak az előbb a képviselőtársaim: tehát Herzog- és egyéb gyűjteményekről, a sárospataki könyvtárról beszélhetünk, akár a Batthyány- vagy a Hatvanigyűjteményről is: ezek jó része po ntosan abba a kategóriába eshet, amire még ez a duma általi elutasítás is vonatkozhat, tehát a háború időszakában üldözöttekre vagy az egyházaktól elvett gyűjteményekre, nemzeti kincsekre vonatkoznak. Azért azt hiszem, itt az Országgyűlés megfogyott színe előtt mindenképpen le kell szögeznünk: a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy gondolja, hogy a második világháború utolsó időszakában, sőt, az 1945 utáni időszakban Oroszországba került műkincsek egésze a magyar nemzet tulajdonát és a magyar nemzet értékét képezi. Ezt mindenképpen le kell szögeznünk, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ezek az értékek minél nagyobb értékben visszakerüljenek. Én azt hiszem, az az út és
