Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PAPP PÁL (MSZP):
3309 városvédők egyaránt megtalálhatók voltak. Ők több alkalommal javasolták a szobor áthelyezését. A szobor méltatlan helyzetével Ráday Mihály is többször foglalkozott az Unokáink sem fogják látni című városvédő műsorban. Magam most azért teszem szóvá ezt az ügyet, mert az idén évfordulót ünneplünk. Ahogy a bevezetőben említettem, éppen 30 éve annak, hogy az áthelyezés megtörtént. Másfelől - ami en nél talán fontosabb - 1998ban ünnepeljük Baross Gábor születésének 150. évfordulóját. Több társadalmi szervezet, alapítvány és magánszemélyek is Baross Gábor emlékév megrendezésére készülnek. Ezen emlékév kiemelkedő eseménye lenne, ha a szobor a Keleti pá lyaudvar előtti - egyébként Baross Gábor nevét viselő - téren, eredeti helyén vagy annak közelében, de mindenképpen a jelenleginél kedvezőbb helyen állhatna ismét. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, már most célszerű megtenni az előkészületeket. Ezt célozza, err e kívánja felhívni a figyelmet a mai hozzászólásom. (21.30) Ki is volt tulajdonképpen a vasminiszter? Baross Gábor annak a generációnak volt meghatározó személyisége, amely az 1867es kiegyezés utáni években a reformkor és gróf Széchenyi István gondolatait a gyakorlatban megvalósította. Baross Gábor karriertörténete nem szokványos. 1848ban született a Trencsén megyei Pruzsinán. A pesti egyetemen hallgatott jogot, majd Trencsénben lett megyei tisztviselő. 1874től a magyar, német és szlovák nyelven kiadott Vágvölgyi Lapok alapítója és szerkesztője. Nagyon fiatalon, már 27 éves korában bekerült a parlamentbe, mint a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője. Azt hiszem, hogy nevét és szerepét ennek apropóján is méltó itt, e Ház falai között megemlíteni. 35 év es korában nevezték ki a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkárává. 38 éves korától 44 éves korában bekövetkezett haláláig miniszter volt. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium mellett 1888 augusztusszeptemberében a vallás- és közoktatá sügyi tárcát, 1889 márciusától júniusáig a Belügyminisztériumot is vezette. 1889 és 1892 között kereskedelemügyi miniszter volt. Nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása; a vasúti hálózat kiépítése; a folyam- és tengerhajózás fejlesztése; a fiumei kikötő kiépítése; az AlDuna szabályozása, a Vaskapu átalakítása; a hírközlés megreformálása: a posta és a távírda egyesítése, a Postatakarékpénztár megalapítása. Az első modern úttörvény megalkotásával jelentős mértékben járult hozzá az elmaradot t magyar gazdasági élet fejlesztéséhez. A teherárudíjszabás új kialakításával iparfejlesztési és agrárpolitikai célokat is szolgált, jelentősen növelve a magyarországi termékek versenyképességét. Baross Gábor felismerte, hogy az infrastruktúra erőteljes á llami fejlesztése nélkül az ország modernizálása nem lehet sikeres. Mivel a vasútpolitikában az állam akaratát, terveit a magánvasúttársaságok léte korlátozta, a kormány 1889 és '91 között hat magánvasutat államosított. Ettől kezdve a magyar állam kézben tartotta az ország exportimport forgalmát és azt díjszabási intézkedésekkel befolyásolni is tudta. A vasminiszter dolgozta ki a MÁV forgalmi politikáját: rendeletekkel szabályozta az áruszállítást, a kor felfogásának megfelelően a nemzeti protekcionizmust juttatva érvényre. 78féle magyar iparcikkre kedvezményes áruszállítási tarifát állapított meg. Kihasználva a magyar gazdaság prosperálását, az 1880as években egyre növekvő összegeket fordíttatott a költségvetésből az egyre nagyobb teljesítményű gőzmozdo nyok és korszerű személykocsik vásárlására. Rövid, mindössze hatéves minisztersége idején új vasúti összeköttetések létesülnek, megkezdődik a helyiérdekű vasúti hálózat kiépítése, hidakat emeltet, szabályoztatja a Dunát a Vaskapunál és a Csallóközben. Rész ben a tárcához tartozó vállalkozások finanszírozására külön iparbankot hoz létre, szakkiállításokat szervez. Sokan elfelejtették, talán e helyen is célszerű megemlíteni: ő volt az, aki a vasárnapi munkaszünetet bevezettette az ipari munkásság részére 1891ben. Létrehozza a postatakarékpénztárakat, kibővítteti a postai szolgáltatásokat: a csomagokat ezentúl házhoz szállítják, a postahivatalokban kifüggesztik az időjárásjelentést, nyilvános távbeszélőállomásokat állítanak fel. Nevéhez fűződik a döntés: a te lefonhálózatot nem a
