Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
331 anyagi felelősségét, valamint az állami szerveknek a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatait. Mindezeknek megfelelően a polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatokat a Munkaügyi Minisztérium, valamint a megye i és fővárosi munkaügyi központok látják el. A polgári szolgálat teljesítését igazolatlanul mulasztókkal szemben pedig hatékonyabb fegyelmi büntetés, a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása lép. Az európai gyakorlathoz hasonlóan bevezetjük a pol gári szolgálatra jogosult személyek oktatását is. Előzetes elképzelések szerint ez egy rövid, a munkavégzést megelőző egykét napos oktatás lenne, amelynek tartalmát a polgári szolgálatot teljesítő személyek jogaira és kötelezettségeire, valamint juttatása ira vonatkozó szabályok ismertetése képezné. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlatban bizonytalanság volt abban a tekintetben, hogy egyéb jogszabályoknak a katonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezéseit a polgári szolgálatot teljesítő személyek re alkalmazni kelle vagy sem. E bizonytalanság kiküszöbölését célozza az a szabály, amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő személy a társadalombiztosítási ellátások szempontjából honvédelmi kötelezettséget teljesítő személynek számít. Ezen túlmenőe n pedig megilleti őt mindaz a kedvezmény, amelyet külön jogszabály a sorkatonai szolgálatot teljesítők részére meghatároz. A sorkatonai szolgálatot teljesítőket megillető bevonulási és leszerelési segélyhez hasonlóan a polgári szolgálatot teljesítők részér e szolgálati, valamint elbocsátási segélyt kell, illetőleg lehet a jövőben megállapítani. Ezekre az ellátásokra megfelelően alkalmazni kell majd a honvédelmi törvénynek a bevonulási, illetőleg a leszerelési segélyre vonatkozó szabályait. Tisztelt Országgyű lés! Végül, de nem utolsósorban szükséges megemlíteni, hogy a javaslat módosítja a honvédelmi törvényt. A módosítás eredményeként a polgári szolgálat iránt benyújtott kérelmeket nem a települési önkormányzat jegyzője, hanem a megyei közigazgatási hivatal v ezetője bírálja el. Ezzel a megoldással az engedélyezés gyakorlatának egységessége jobban biztosítható. E cél további elősegítése érdekében a honvédelmi törvény szabályai kiegészülnek a lelkiismereti ok fogalmával, amelyet a törvényjavaslat az Alkotmánybír óság egy korábbi határozata indoklásában foglaltakkal összhangban határoz meg. Eszerint lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel. Álláspontunk szerint megfelelő idő, kilencven nap áll majd rendelkezésre az állami szervezet számára az új szabályok alkalmazására történő felkészülésre. A polgári szolgálat alatti oktatásra, szolgálati és elbocsátási segélyre, a lakhatási hozzájárulásra vonatkozó részletes szabályok megalkotása miniszteri hatáskörbe kerül. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a javasolt új szabályozás még egyértelműbbé teszi a polgári szolgálat teljesítésének feltételeit, garanciáit. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat megvitatásával, majd elfogadásával segítse elő, hogy e témakörben is európai színvonalú szabályozás szülessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Vargáné Kerék gyártó Ildikó képviselő asszonynak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi biz ottság az elmúlt év decemberében megtárgyalta a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslatot. Megállapította, hogy azért kell törvényben szabályozni a polgári szolgálatot, mert az alkotmány kötelezettségként írja elő a haza védelmét, ugyanakkor lehetővé te szi, hogy ezt a kötelezettséget fegyver nélküli katonai szolgálatban mint polgári szolgálat keretében is teljesíthessék az érintettek. 1989 óta létezik ez a szolgálati forma, és miután tehát alkotmányos kötelezettség, ezért törvényi szabályozásra szükség v an.
